Kiemelt turisztikai térség lehet Gyula és Békéscsaba?

Guller Zoltán kifejtette: 2017-ben a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma alig maradt el a 12 milliótól, a vendégéjszakák száma megközelítette a 30 milliót. Ez a 2010-es vendégéjszaka-adatokhoz képest 51 százalékos növekedést jelent. A szállásdíjbevételek tavaly 278 milliárd forintot tettek ki, ami 115 százalékkal több a hét évvel korábbinál. A turizmus a GDP 10,5 százalékát adja, és közel 400 ezer embernek ad munkát - közölte.

Elmondta, a KSH kereskedelmi szálláshelyadatai alapján Békés megyében tavaly 257 ezer vendég több mint 675 ezer vendégéjszakát töltött el. 2010-hez képest a vendégek száma megduplázódott, a vendégéjszakák száma közel 60 százalékkal, azaz az országos szint felett nőtt. Hozzátette, az átlagos tartózkodási idő itt 2,5 nap, ami szintén az országos átlag felett van. A kereskedelmi szálláshelyek árbevétele tavaly 3,7 milliárd forint volt a megyében, ami 162 százalékos emelkedés 2010-hez képest. Békés megyébe Romániából 230, Szerbiából és Szlovákiából 140, Csehországból 93 százalékkal több turista érkezik, mint hét éve. A megye turisztikai szempontból legfontosabb települései Gyula, Orosháza, Szarvas és Békéscsaba.

Guller Zoltán elmondta, hogy a következő években csaknem 16 milliárd forint értékben várhatóak fejlesztések Békésben. Így például több mint 4 milliárd forintból valósul meg 2019 végére Békéscsabán a Munkácsy-negyed, 3 milliárdból fejlesztik a CsabaParkot, 1,5 milliárdot szánnak a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújítására, 400 milliót a Körösön egy kajak-kenu túrahálózat kiépítésére, 300 milliót a szarvasi Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark fejlesztésére, de megvalósul egyebek mellett a pusztaottlakai vadaspark, valamint a csorvási Szőttes Kúria felújítása is.

Ősszel a kormány elé terjesztik, hogy a kiemelt turisztikai térségek közé kerüljön a Gyula-Békéscsaba-régió is, és előterjesztés készül a gyulai Szigeterőd-projektről - tette hozzá. Emellett Békléscsabán támogatják az Élővíz-csatorna belvárosi szakaszának rekonstrukcióját, forrást biztosítanak a térségben a marketingkommunikációra, ősszel elindul a fürdő- és szálláshely fejlesztési program.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere elmondta, 2010-ben 276 ezer, tavaly már 536 ezer vendégéjszakát regisztráltak Gyulán, az idegenforgalmi adóbevétel 2016-hoz képest 18 százalékkal 170 millió forintra nőtt. Hangsúlyozta, hogy a turizmus egy település jó hírnevét gyarapítja, emellett megélhetést nyújt a helyi vállalkozásoknak, és adóbevételt jelent a városnak. Úgy vélte, a kormányzat által támogatott gyulai turisztikai attrakciófejlesztések megtérülő, fenntartható, nyereséget termelő beruházásnak bizonyultak.

Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője szerint a turizmus a magyar gazdaság húzóágazatává kezd válni, amelyben nagy szerepe van annak, hogy "ma Magyarország biztonságos, nyugodt ország, ahová szívesen jönnek a turisták". Hozzátette, 2022-re az M44-es gyorsforgalmi úttal "véglegesen a helyére kerül" a térség megközelíthetősége, emellett szeretnék, ha fejlesztenék az idei irányuló vasúti közlekedést is.