Flesch: Most a túlélésről szól Budapest szállodaipara
Rövid nyárértékelés a fővárosról (hosszan nem is lehetne elemezni, mert nincs nagyon mit), latolgatás az őszi időszakra, és még egy-két aktuális kérdés a keddtől érvényben lévő teljes határzár kapcsán. Flesch Tamást, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnökét kértük, reagáljon a short minute-tel hozott tiltó rendelkezések kapcsán, és elemezze a Covid első hullámát követően kialakult helyzetet.
Nyár Budapesten. Némi kereslet volt a fővárosi szálláshelyekre, főként a környező országokból kerekedtek fel turisták, valamint német nyelvterületekről érkeztek üzletemberek, de összességében mindez nem volt számottevő. Alapvetően 10-22 százalékos töltöttséggel üzemeltek azok a házak, amely júniust követően kinyitottak, és ez némileg csökkentette az idei évi brutális méretű veszteségeiket. Ahol jelentős a wellness-szolgáltatás – gondolok itt például a Margitszigeten található egyes Ensana-egységekre vagy a Pest szélén lévő Aquaworld-re -, ott nagyobb forgalmat bonyolítottak, köszönhetően annak, hogy vidékről is többen keresték fel a fürdőzési lehetőséggel rendelkező házakat a belföldi látogatók. Azonban a 95 százalékot hozó külföldi vendégéjszakaszámot mindez korántsem ellensúlyozhatja.
Ősz a fővárosi szálláshelyeken. Az elkövetkező időszakról nincs nagyon mit mondani, mert ami várható, az nagyon elkeserítő. Az tény, hogy jónéhány ház vissza fog zárni ismét, éppúgy, mint az első karantén idején. Hiszen ha külföldi állampolgár nem léphet be Magyarország területére – akkor a fő vendégkör nem várható. Mint egy szállodai üzemeltető cég vezetője, valamint az MSZÉSZ elnöke csak azt tudom mondani, hogy mindenki próbálja meg túlélni az elkövetkező időszakot, és a lehető legkevesebb alkalmazottat elbocsájtani. Ilyen helyzetben mindenkinek megrendül a pénzügyi háttere, és egy bezárt szálloda is pénzbe kerül. Annyit ígérhetek, hogy az MSZÉSZ részéről mindent megteszünk annak érdekében, és kőkeményen lobbizunk azért, hogy kormánytámogatást kapjanak a bajban lévő szállodások ebben a nehéz időszakban. Ehhez még annyit fűznék hozzá, bár a nyári főszezonban a vidéki házak szerencsére „jól muzsikáltak”, nyilván nekik is érvágás lesz, hogy az őszi időszakban nem érkeznek majd a szokásos külföldi csoportok, buszos turisták, és nemzetközi rendezvények sora maradhat el.
Éttermek, vendéglátás. Azok a szállodák, amelyek kintről is látogatható étteremrésszel rendelkeznek, természetesen jobb helyzetben vannak, mint amelyek híján vannak ennek, de azért a házból hiányzó vendégeket nyilván nem pótolják az utcáról betérők. Viszont ha olyan árakon olyan minőséget kínálnak ezek a helyek, amelyek a magyarok számára is megfizethetők és gasztronómiailag izgalmasak – akkor erre mindenképpen lesz kereslet.
Belföldi vendégkör. Mindebből azért már világos: a hazai turizmus nem pótolhatja azt a bevételkiesést, amelyet a most meghozott teljes határzár következtében a főváros turizmusa majd elszenved. De olyan programcsomagokkal, amelyeket a vidékről Budapestre – akár egy-egy hétvégére – érkező belföldi vendégkör (egyedülállók, párban vagy családosan útnak útnak indulók) érdekesnek találnak és csábító lehet – akár egy állatkerti programmal vagy izgalmas gasztronómiai élménnyel, netán egy fürdővel összekapcsolt, vagy kulturális eseményhez is kapcsolódó -, az kicsit csökkentheti majd a veszteségeket.
