Mégsem épül meg a Gellért-hegyi sikló?

A Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte javaslatot a testület 17 igennel, 6 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el. A Fővárosi Közgyűlés 2008. november 27-i ülésén döntött a Rác Sikló Kft.-vel - a névváltozást követően Gellérthegyi Sikló Kft. - és az I. kerülettel a fővárosi önkormányzat, valamint a budavári önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat érintően a parkoló-garázs és a sikló létesítményeinek megépítésére irányuló beruházás megvalósításáról szóló megállapodás megkötéséről.

A szerdán elfogadott előterjesztésben a megállapodástól való elállást úgy indokolták: a szerződés hatályba lépésétől számítva több mint tizenhárom év telt el anélkül, hogy a szerződés szerinti beruházás megvalósítását szolgáló érdemi kivitelezési munkák egyáltalán megkezdődtek volna és a beruházás eredeti műszaki tartalmától történő eltérés miatt a szerződésben foglaltak teljesítése a beruházó érdekkörében felmerülő okból a továbbiakban már nem is lehetséges. "Mindezekre, valamint a jogszabályi környezet lényeges megváltozására és a szerződés gazdasági egyensúlyának felbomlására tekintettel a fővárosi önkormányzatnak a továbbiakban nem áll érdekében a szerződés fenntartása" - olvasható.

Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) arról beszélt, a döntés meghozatala előtt az összes feltételt meg kellene vizsgálni, mert hatalmas pénzügyi kockázatokat rejt a szerdai ülésre benyújtott előterjesztést elfogadása. Azt javasolta, hogy vizsgálják meg a döntés jogi és gazdasági következményeit és egyeztessenek a beruházóval. A döntésből adódó legnagyobb veszteség, hogy nem épül meg a sikló - mondta.

Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy a beruházásban a fővárost rengeteg környezeti kockázat érinti, és az időközben hozott módosításokkal a látványberuházás csak tovább terhelné a Gellért-hegyet, mert nem váltaná ki a turistabuszokat.

A Fővárosi Közgyűlés huszonhat I. kerületi ingatlan védetté nyilvánításáról is döntött, és ezek között szerepel a Déli pályaudvar főépülete is. Az indokolás szerint a védelem alá helyezéssel megakadályozható az építészeti értékek bontása és azok a beavatkozások, amelyek az építészeti értékek érvényesülését zavarnák. V. Naszályi Márta (Párbeszéd), az I. kerület polgármestere kiemelte: a javaslat nem titkolt célja, hogy megvédjék a nemzeti örökség azon részét, amely a 20. század második felében épült.

Továbbá a testület elvi hozzájárulását adta, hogy Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, Budapest díszpolgára, "a főváros építészeti és kulturális örökségének legkérlelhetetlenebb védelmezője" emlékének őrzése céljából, munkája továbbvitelének szándékával kitüntető díjat alapítsanak Ráday Mihály-díj Budapest Épített Örökségéért elnevezéssel.