A KSH értékelése szerint a turisztikai ágazatokban csak kevéssé mutatkoznak a gazdasági élénkülés jelei, a foglalkoztatottság adatai javulást, a beruházási és kereseti mutatók továbbra is elmaradást jeleznek az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset I. félévi növekedése ellenére a belső kereslet továbbra is hanyatlik, így a belföldivendég-forgalom az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkent. A külföldivendég-forgalom ugyanakkor élénkült 6%-kal, de ez is csak a 2006. évi teljesítmények közelébe hozta az ágazatot. A vendéglátás hat havi eladási forgalma is csupán 96%-a volt az előző év azonos időszakinak.
2010. január–júliusban 1 millió 842 ezer külföldi vendég 5 millió 138 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt emelkedett: 6, illetve 2%-kal az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekmény annyit jelentett, hogy a vendégek száma éppen csak meghaladta, a vendégéjszakák száma nem érte el 2006 első hét hónapjának szintjét. 2009 azonos időszakához viszonyítva a legjelentősebb küldő országok közül az Egyesült Királyságból és Németországból érkező vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, az Ausztriából, Olaszországból, Csehországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezettek esetében pedig nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma egyötödével, a vendégéjszakák száma 12–18%-kal bővült. Az alacsonyabb kategóriákban (három-, kettő-, egycsillagos egységek) 133 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el külföldiek az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. A külföldi vendégéjszakák számának enyhe emelkedése a Nyugat-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető a kereskedelmi szálláshelyeken. Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 185 ezer belföldi vendég 5 millió 351 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 3, az éjszakák száma 1%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom közel kétharmadát fogadó szállodákban 3%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 11%-os csökkenés következett be. A belföldivendég-forgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból hatot érintett.
A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma 2010 első hét hónapjában 8%-kal esett vissza, amit a külföldi és belföldi forgalom hasonló mértékű csökkenése okozott. A népszerű gyógy-, illetve wellnessszállodák látogatottsága eltérő képet mutat. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 8%-kal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitás növekedése következtében – másfélszeresére nőtt a vendégéjszakák száma az elmúlt év azonos időszakához képest.
Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldivendégeknek köszönhetően 6%-kal nőtt a vendégéjszakák száma.
A 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen emelkedett (12, illetve 13%-kal). Bár csak minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően másfélszeresére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.
Január–júliusban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 43%-os volt (2 százalékponttal magasabb, mint 2009 azonos időszakában), ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb szobakihasználtsági aránnyal (57%), a négycsillagos házak 48%-os foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt (54%). A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal működtek az első hét hónapban (28%).
A szálláshelyek összes árbevétele – stagnáló vendégforgalom mellett – az előző évihez hasonlóan alakult. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–júliusban összesen 126 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 69 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az első hét hónapban kb. 5%-kal volt erősebb, mint egy évvel korábban. A májusban elkezdődött kedvező folyamatok júliusban is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 60% fölötti foglaltság a (nettó) REVPAR-mutató 6%-os emelkedését eredményezte.
Az összes bevétel – a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiár-indexének 1%-os emelkedése mellett – folyó áron az előző év azonos időszakihoz hasonló volt. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 902, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 5938 forint volt. Budapesten a három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára 8800 és 29 400, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3600 és 18 200 forint
körül alakult (ami körülbelül 32–108, illetve 13–67 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 9%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.
A működő kereskedelmi szálláshelyek közül júliusban 2148 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év első hét hónapjában 9,6 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ami az összes bevétel 7,6, illetve a belföldi szállásdíjak 40%-ával volt egyenértékű. Júliusban a szálláshelyeken beváltott üdülési csekk értéke elérte a belföldiektől származó szállásdíj-bevétel felét.
Kínálati oldalon 2010. július 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2813 volt, ezen belül a 878 szálloda 52,6 ezer szobával, a 1067 panzió 13,8 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) száma 868-at tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken júliusban közvetlenül több mint 31 ezer főt foglalkoztattak, ez 2%-kal meghaladja az előző év azonos időszaki adatot.
