Úgy tudjuk, elkötelezett híve vagy a kutatásokon alapuló turizmusfejlesztési és objektív tanácsadói munkának. Miként tervezed a kutatóműhelyeket és a turizmus szereplőit összekötni?

Szerencsés embernek tartom magam, mert 18 éves korom óta azon a területen dolgozom, ami mindig is érdekelt. Idegenvezetőként kezdtem, szállodásként folytattam, a rendszerváltást követően utazásszervező vállalkozást működtettünk férjemmel, majd az utóbbi húsz évben sorra jöttek a különböző projektek a szállodai preopeningtől, a marketing és értékesítési támogatáson át a desztinációmenedzsmentig. Azt is megtapasztaltam, hogy a jó vezetői döntésekhez mennyi minden információ, netán tudás hiányzik adott pillanatban. Irigykedve néztem olykor, hogy külföldi versenytársainkat mennyivel jobban kiszolgálja az akadémiai kör a gyakorlatban gyorsan hasznosítható megoldásokkal, anyagokkal, eszközökkel. Mivel majd két évtizede óraadóként szintén volt időm megismerni a felsőoktatás működését, azt látom, hogy idehaza sokkal inkább elkülönül egymástól a vállalati és az akadémiai szféra a turizmusban, míg egyébként a gazdaság más területein ez egyáltalán nem, vagy csak kevésbé jellemző. Pedig itt is ismerik egymást az emberek, a jó kapcsolatok is megvannak, csak ezek nem terjednek ki bizonyos okok miatt az üzleti szintre. Összehasonlítva más területekkel úgy látom, hogy nincsenek meg azok a platformok, fórumok, ahol meglennének a feltételek egymás valós problémáinak őszinte megismeréséhez, egymás inspirálásához, az együttgondolkodáshoz. A turizmusban kiváló cégek működnek, ahogy kiváló kutatóműhelyek is vannak úgy a for-profit, mint a non-profit szférában, de ezek nem alkotnak még erős hálózatot. Ennek kialakításában és megerősítésében látom a lehetőséget.
 
Kik és milyen témában készítenek ma kutatásokat? Szerinted milyen témában kellene ma kutatásoknak készülniük? Mit tud ma leginkább hasznosítani a szakma?

Ezek nagyon jó és nagyon súlyos kérdések, amiknek megválaszolásához épp az előbb említettek miatt nem áll rendelkezésre pontos információ, pedig égető szükség lenne arra, hogy minden kutatásba fektetett erőforrás hasznosuljon. 2021 elején az egész ágazat számára a legizgalmasabb kérdés az, hogy mi történt, mi történik a potenciális utazó fejében - szerintem most erre kellene fókuszálni. Sajnos nagyon sok a kellő megalapozottság nélkül terjedő álprognózis, mely komoly gazdasági károkat okozhat, ha nem a helyén kezeljük őket. Most olyan időszakot élünk, ami megköveteli a szakmai alázatot és az együttműködést. A kereslet oldali kutatások persze megannyi insight kutatást feltételeznek, ami igen költséges, ezért ritka nálunk. Sok példát láthatunk arra is, hogy rövidebb, hosszabb távú koncepciók, stratégiák készülnek megalapozó primer kutatások nélkül, ami miatt aztán nem is képes az így készülő anyag betölteni funkcióját.
Most minden szinten új stratégiára van szükség, új cél- és eszközrendszerrel, ráadásul egy új megközelítéssel. Ehhez fogódzókra, egy erős vázra van szükség, amit csak közösen tudunk összerakni - szállodások, utaztatók, attrakcióüzemeltetők, idegenvezetők és így tovább, mindenkire és mindenki szempontjaira szükség van. A példa megvan: a számunkra oly fontos vakcina érdekében a világ 149 - egyébként korábban komoly versenytárs - kutatóintézete osztotta meg eredményeit egymással napi rendszerességgel és sikerült célba érni. A kilábalásra is több forgatókönyvet kellene kidolgozni a lehető legrövidebb időn belül, hogy minimalizáljuk a veszteségeket.  

Hogyan képzeled el a jövőben a szakmai párbeszédet a szakmai szervezetekkel?

Ebből a szempontból szerencsés, hogy már több évtizede a szakmában vagyok, így sok társszervezet elnökségét, tagságát jól ismerem, köztük sok barátom is van, ezért talán nem ez lesz a legnagyobb kihívás. Bár az utóbbi egy évben megtapasztalhattuk a virtuális találkozókban és eseményekben rejlő sok-sok előnyös dolgot, nem gondolom, hogy a személyes beszélgetésnél bármi jobban tudná feltölteni és inspirálni az embert. Ezért ahogy lehetőség nyílik rá, biztos, hogy meg fogjuk találni a módját a szakmai párbeszéd eme klasszikusának "bevetésére" is, miközben az elmúlt hónapok bevált és megkedvelt eszközeit és színtereit is megtartjuk. Terveink között szerepelnek szakmai workshop-ok, fórumok és konferenciák is, nem titok.

Volt idő az elmúlt tizenöt évben, amikor kompetenciahiányról beszélhettünk a TDM rendszerrel kapcsolatban, most nem ez a helyzet. Ma pénzhiány van, finanszírozási problémákkal kell szembe nézni. Amikor az ezredforduló táján a desztinációmenedzsment rendszer új alapokra helyezése nemzetközi szinten is központi kérdéssé vált, épp Ausztriában volt szerencsém megtapasztalni annak működését egy szállodai értékesítért felelős szemszögéből. Láttam, hogy mennyit tud segíteni a ház töltésében, a település vendégforgalmában, ha mindenkinek csak azzal kell foglalkoznia, amihez ért: mi, vállalkozók a vendégfogadással, az önkormányzat a település működtetésével és egy profi csapat a térség kommunikációjával. Ezért én másképp tenném fel a kérdést: miben kell fejlődniük a turizmusban érintetteknek, hogy a helyi TDM szervezet profin tudja végezni a munkáját? A világban sokféle strukturális és finaszírozási megoldást láthatunk egy turisztikai desztináció menedzselésére, de mindegyikben közös a helyi szint kiemelt szerepe, ugyanis nélküle nem értelmezhető a tevékenység. A turisztikai fogadóterületek mostani válsághelyzetét megoldani, vagyis válságmenedzselni csak szakmai kompetenciával rendelkező és az érintettek támogatását élvező, felelős menedzser képes. Ennek megvannak a technikái, vagyis szakmai kérdés. Ugyanakkor ezen a területen is, mint a turizmusban mindenhol, a jó teljesítmény a résztvevők teljesítményének függvénye. Más szóval: egyedül a helyi TDM szervezettől várni a kilábalást, hiba lenne, viszont helyi TDM szervezet nélkül az újraindulást bemutató görbe jóval laposabb lesz, mint lehetne. Létezik már példa egyfajta megoldásra itthon is, kidolgozott működési mintánk van nekünk is, de a helyi szereplők nélkül senki nem tud csodát tenni.

Miként tudnak profitálni a turisztikai tanácsadók munkájából a turizmus képviselői?

Szerencsére óriási tudást halmozott fel az emberiség és hála az elmúlt évtizedek technikai fejlődésének, ez a tudás elérhető és újragondolható, hasznosítható. Egyben arra is figyelmeztet bennünket, hogy ma már senki sem mondhatja magáról, hogy "mindent tud". Miért ne lenne észszerű, hogy a döntéseink előtt kikérjük egy szakértő véleményét? Sokan a mesterséges intelligenciára esküsznek és valóban számtalan területen működnek már döntést támogató rendszerek, igaz, a mesterséges intelligenciát is be kell tanítania valakinek. A lehetőségek összegyűjtésére és a modellezésre fordított idő jelentősen lerövidül, de a döntést végül mindig az emberek hozzák meg. A jó tanácsadó a stratégiai és operatív vezetők, döntéshozók számára a probléma megoldásának egy olyan kottáját teszi le, melyből az összefüggések is jól láthatók. Ezért, ha bárhogy is döntene a megbízó, egyértelműen tudni fogja, hogy hogyan kell gondolkoznia, milyen következményekre számíthat, mire kell még odafigyelnie.

Mi a véleményetek a készülő új NTS-ről, a 11 új turisztikai régióról és a Budapest koncepcióról? Aktívan részt vehettek az alakításukban?

Mindenképpen szükségesnek tartjunk, hogy a 2020-as teljes leállás után a turizmusban is közösen újragondoljuk az egyes alternatívákat, a célokat és azok megvalósításához alkalmazott eszközöket. A hangsúlyt a közösre helyezzük, ezért a TUTSZ ahogy eddig is, ezt követően is minden együttgondolkodásban partner. Szövetségünk elmúlt 25 évében minden fontos témában hallatta a hangját, szakmai anyagokat készítettünk, résztvettünk a megbeszéléseken, ahova meghívást kaptunk. Legutóbb felkérést kaptunk a Információs és Technológiai Minisztériumtól a következő uniós költségvetési időszak terveinek véleményezésére, melynek természetesen eleget fogunk tenni.
A Turizmus 2.0 szeptemberi online egyeztetésén is részt vettünk tehát, mindegyik résztémára írásban is konkrét javaslatokat tettünk, a megbeszéléseken személyesen is hozzászóltunk. A javaslataink további sorsát viszont nem ismerjük, még várjuk, hogy az új, véglegesített anyagot át tudjuk tanulmányozni.
Az országos koncepciók alakításában ezen túlmenően nem kaptunk szerepet, noha minden alkalommal megerősítjük segítő és együttműködési szándékunkat, de ezzel nem vagyunk egyedül a szakmai szervezetek között. Budapest esetében is felajánlottuk segítségünket egy új Budapest koncepció kidolgozásában, de egy jó hangulatú beszélgetésen túl tovább nem jutottunk.
A turizmus egyre bonyolultabb hálózata korszerű szabályozást kíván, amire véleményem - és többek véleménye - szerint egy konszenzussal megalkotott turizmustörvény lenne hivatott. Korszerű szabályozási környezetre lesz szükség az újraindulást követően a befektetések ösztönzése érdekében is, ha versenyben kívánunk maradni.

Tudjátok-e befolyásolni a jelenlegi turizmusvezetés döntéseit? Mivel értetek egyet, mivel nem?

Az első kérdésre egyértelmű nemmel tudok válaszolni. Ettől függetlenül nagy örömmel üdvözöltük, hogy az elmúlt években soha nem látott mennyiségű fejlesztési pénz áramlott a turizmusba, részben uniós, részben hazai forrásból. A turisztikai szektor digitalizációjának erősítése szintén jó irány, amiben benne rejlik a lehetőség, hogy minden turizmusban érdekelt hozzáférjen minden valós idejű, üzleti döntést megalapozó, szükséges információhoz. A kiemelt attrakciók fejlesztése, ahogy a szükséges infrastruktúra fejlesztése is mind megteremti a növekvő turisztikai bevételek realizálásának lehetőségét. Vagyis egyetértünk Könnyid Lászlóval abban, hogy az elmúlt években megújult a turizmus "hardware-e", bár némi fürdőfejlesztés még hátra van. A piacra vitel terén viszont komoly hiányosságokkal szembesülhet bárki, aki egy kicsit is értő szemmel néz körbe. A rendszerszintű gondolkodás hiánya képes a legjobb törekvéseket is lehúzni – ez az általános megállapítás erre az esetre is érvényes. Az információáramlás a szakma és az ágazati irányítás között jelentős lemaradásban van, különösen az interakció terén. Továbbá annak ellenére, hogy a szükséges digitális eszközök rendelkezésre állnak, a tervezéshez szükséges információk, statisztikai adatok mégsem jutnak el arra a szintre, ahol szükség lenne rájuk (ld. NTAK).

Számotokra milyen új feladatokat ad a covid? Hogyan alakítja át a turisztikai tanácsadók szakmai munkáját?

Az első hullám idején több megkeresés volt kormányzati és kamarai részről a válságkezelésre történő javaslattételek miatt, melynek során részben konkrét javaslatokat tettünk, vagy azokat véleményeztük. Ezzel párhuzamosan a többi szakmai szervezettel is folyamatos volt az egyeztetés, közös gondolkodás. Ez több esetben folyamatosan még most is tart. Ezek mellett a vállalkozói, de nonprofit oldalról is kaptunk megkereséseket, elsősorban a jogszabályok értelmezésében kérték a segítségünket. Ez a terület az egyik legnehezebb talán, mert ahhoz, hogy korrekt tájékoztatást tudjunk adni, folyamatosan kell követnünk a Magyar Közlönyt és más értesítőket, valamint nekünk is jól kell azokat értelmeznünk. Ebben megmutatkozott egyébként a TUTSZ erőssége is, lévén sokféle területen működnek tagjaink, így bárkihez futott be kérdés, rövid időn belül több szakértőnk is reagált a felvetett problémára és azonnal közkinccsé is vált.
A tanácsadói munka több ponton is feltételezi a személyes kontaktust optimális esetben. Igaz, hogy szinte mindent meg lehet oldani digitális eszközökkel is - kutatást, mentorálást, workshop-ot, tréninget, stb. -, de ha őszinték vagyunk, akkor be kell vallani, hogy nem ugyanaz a hatékonyság. Ezért nekünk is át kellett gondolni, hogy milyen új módszereket vessünk be, a módszertani változások tisztázása még mindig folyik. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy rengeteg pozitív tapasztalattal is gazdagabbak lettünk. Aktívabbak, egymásra nyitottabbak lettünk, a sok online megbeszélés miatt ugrásszerűen javultak a metakommunikációs készségeink, hiszen olyan közelről látjuk egymást, mint egyébként ritkán. Rövidebb idő alatt reagálunk a dolgokra, ezért van, hogy gyorsabban lehet haladni, mint korábban. Az online platformoknak köszönhetően rendszeressé váltak az egyeztetések, az információcsere, vagyis gyorsan és hatékonyan tudunk segíteni. Egymásnak és megbízóinknak is.