Amikor az OTP Pénztárszolgáltató 10 éve a piacon elsőként vezette be a SZÉP-kártyát, a nemzetközi szinten is elismert magyar fürdők a hazai lakosság számára a korábbinál még elérhetőbbé váltak. A SZÉP-kártya felhasználási körébe ugyanis a kezdetektől beletartozott a fürdőbelépő. A magyar munkavállalók az elmúlt 10 év alatt összesen több mint 1000 milliárd forintnyi feltöltést kaptak OTP SZÉP kártyáikra, ebből mintegy 44 milliárd forint értékben költöttek fizikai közérzetet javító szolgáltatásokra, főként fürdőkben. Azt, hogy a SZÉP-kártya a pandémia idején a turizmus egyik legfontosabb szövetségese, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy csak az idei év első 8 hónapjában az OTP SZÉP kártyabirtokosok több mint 9 milliárd forintot költöttek szolgáltatásokra.
A rendkívül sok és változatos összetételű gyógyvíz, illetve az arra épült infrastruktúra a magyar turizmus egyik legegyedibb, nemzetközi szinten is kiemelkedő szolgáltatása. A fürdőzés belföldön is egyre népszerűbbé vált az elmúlt 10 év során, legyen az akár egy vidéki wellness hétvége, akár valamelyik budapesti történelmi fürdő felkeresése. A tendenciát nagyban erősítette a SZÉP-kártya. Eleinte csak a szabadidő zsebről lehetett a fürdőkben fizetni, majd 2013 nyarától egy jogszabályváltozásnak köszönhetően már mindhárom zsebből megvásárolható a fürdő- és strandbelépő.
„Az a döntés, hogy mindhárom zsebből megvásárolhatóvá vált a fürdő- és strandbelépő is jelezte, hogy a fürdők kiemelt szerepet töltenek be a magyar turizmusban, a SZÉP-kártya kibocsátóknak pedig szerepet kellett vállalnia ezek népszerűsítésében. Büszkék vagyunk arra, hogy amellett, hogy többszázezer család minőségi pihenéséhez járulhattunk hozzá, a hazai turizmus egyik igazán nagy múltú kikapcsolódási formájának, a fürdőzésnek is új lendületet adtunk” - mondta el Lendvai Mónika, az OTP SZÉP kártya üzletágvezetője.
A jogszabályváltozással járó keresletnövekedést a Magyar Fürdőszövetség tapasztalatai is visszaigazolják:
„A Magyar Fürdőszövetség tagsága nagy örömmel támogat minden olyan kezdeményezést - így a Széchenyi Pihenőkártya rendszerét is - mely a belföldi turizmus élénkítését segíti elő” – mondta el Zámbori Péter, a Magyar Fürdőszövetség elnökségének tagja. „A fürdők egyre növekvő népszerűségét igazolja, hogy ezeken a helyeken 2013 óta évente átlagosan 21%-kal többet költöttek a magyar munkavállalók az előző évhez viszonyítva, illetve kiemelném a 2013-as és 2019-es éveket, mikor az átlagosnál is nagyobb növekedést tapasztaltunk a fürdők SZÉP-kártya forgalmában” – zárta gondolatait Zámbori.
A szövetség adatai szerint a 2019-es esztendőben 30-40 %-kal nőtt a fürdőhelyek SZÉP-kártyás forgalma, de van olyan kelet-magyarországi fürdő, ahol 64%-os volt a növekedés az előző évhez képest. A Magyar Fürdőszövetség tapasztalatai szerint főként azon fürdőknél váltanak be SZÉP-kártyás juttatásokat, amelyeknél a belföldi vendégkör számít elődleges célcsoportnak, valamint ahol szálláshely szolgáltatás is kapcsolódik a fürdőhelyi szolgáltatáshoz. A fürdők visszajelzései alapján a
vendégek szeretik, ha SZÉP-kártyával is fizethetnek a szolgáltatásokért, főként, ha az adott helyen egyszerre több zsebből, sokoldalúan tudják felhasználni juttatásaikat (fürdőszolgáltatás, szállásdíj, vendéglátás).
