Második napja vagyunk Szatmár-Beregben, és bármerre járunk, lépten-nyomon a szabadság különféle dimenziói jutnak eszembe. Talán, mert a táj szépsége és a paraszti kultúra hagyatéka mellett ez a vizektől körülzárt vidék máig őriz valamit abból a független szellemiségből, amelyet a reformációtól, a kuruc mozgalmaktól, a Rákóczi-szabadságharctól vagy a magyar felvilágosodástól kaptunk.

Megdöbbentő reneszánsz

Itt van mindjárt az Alföld egyetlen reneszánsz várkastélya, a 17. században épült vajai Vay-várkastély, amely a Rákóczi-szabadságharc idején írta be magát a történelembe. 1703 júliusában a tiszaháti felkelés élére álló II. Rákóczi Ferenc személyesen kereste fel a Vay testvéreket, hogy álljanak a szabadságharc mellé. A vajai várra még aznap kitűzték a „Pro Libertate” zászlót. A fejedelem másodszor 1711-ben volt a kastély vendége, amikor a császár küldöttével, Pálffy tábornokkal a megkötendő béke feltételeiről egyeztetett.
Tényleg tátva marad az ember szája, amikor a gyönyörűen felújított és rendben tartott várkastélyt először meglátja. Az épület teljes körű rekonstrukciója 2000 és 2003 között zajlott, a kastély mai formájában 2004 óta látogatható. A helyreállítási munkákat komoly régészeti kutatás előzte meg. A feltárás során került elő például az első emeleti nagyterem közel 400 éves reneszánsz stukkódíszítése. A korhű bútorokkal berendezett termek és az állandó kiállítások a kastély és a Vay család története mellett a Felső-Tiszavidék és a Rákóczi-szabadságharc kapcsolatát is bemutatják, a virágzó kastélypark mentén kialakított szoborkert pedig a kuruc kor jeles személyiségeit idézi.

Templomtúrán a középkorba

Szatmár-Bereg Magyarország középkori templomokban leggazdagabb vidéke, hálózatuk sűrűsége még európai viszonylatban is egyedülálló. Az Alföld román és gótikus alapokon álló templomainak nagy része a török dúlásban elpusztult, ezt az elszigetelt vidéket azonban nem érintette a török hódoltság. Így maradhatott fenn az a sajátos középkori egyházi örökség, amelynek egyedi hangulatát máig őrzik a kicsi, reformátussá lett templomok, a melléjük épített fa haranglábak (huszonkettő van belőlük), a középkori freskók, a festett karzatok, a kazettás mennyezetek és a faragott szószékek. Három Europa Nostra-díjas temploma is van a vidéknek: a sonkádi, a szamosújlaki és a gyügyei – ezt a díjat az eredeti állapotához leghívebben helyreállított épületeknek ítélik.

2009-től kezdődően Középkori templomok útja címmel született meg az a határokon átívelő turizmusfejlesztési program, amely az egy történeti régiót alkotó Északkelet-Magyarország, Kárpátalja és Partium egyedülálló egyházi-kulturális kincseit népszerűsíti. A tematikus útvonal látogatói a www.temple-tour.eu oldalon találják meg a szükséges információkat. Ugyancsak látogatóbarát fejlesztésként tizenegy szatmári templomban már mobilalkalmazás is segíti a turistákat. De azért a személyesség varázsáról sem kell lemondani, például Tákoson vagy Csarodán a helyi asszonyoknak köszönhetően élőben is meghallgathatjuk a mesébe illő templomok történetét – ezt az élményt kár lenne kihagyni.

Árterek ajándéka

A szatmár-beregi tájat a Tisza formálta, és adta az itt élőknek. Az állandó bel- és árvizek hatására létrejött lápok például remek búvóhelyül szolgáltak a támadások idején. Az ősi holt meder maradványai, a hazánkban egyedülálló tőzegmohalápok jelentik manapság a terület legnagyobb növénytani értékét. A botanikusok által a 20. században felfedezett öt ilyen lápból – valaha sokkal több lehetett – mára már csak kettő maradt fenn viszonylag jó állapotban: a növényritkaságokat őrző Bábtava és a Nyíres-tó. Ezek a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet legféltettebb kincsei, fokozottan védettek, de bejelentkezéssel, vezetéssel a kijelölt útvonalakat a laikusok is bejárhatják. Jóval fiatalabbak az erdőkbe zárt égerlápok, amelyek kicsiben az egykori Ecsedi-láp legtitokzatosabb részeit idézik.

A tájegység egyedi természeti értékeit mutatja be a frissen megnyílt kisari Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpont is. A térségben egyedülálló, organikus stílusú épületben a helyi ökoszisztémát interaktív formában, a legújabb technológiák segítségével ismerhetik meg a látogatók.

A vidék sajátos, hagyományos gazdálkodási formájának emlékét őrzik az egyre fogyatkozó „dzsungelgyümölcsösök”, amelyek a folyók árterein az odaillő, honos fafajokkal alkotnak különös, kevert állományú erdőket. Maradványaikban megtalálható még jó néhány ősi gyümölcsfajta, például a szilva tájfajtái. Ilyen a nemtudom szilva is, amely hagyományosan az aszalás, a lekvár- és pálinkafőzés fontos alapanyaga. Ez utóbbi tény néhány napos ittlétünk során elméleti tudásból rendszeres érzékszervi tapasztalássá válik, errefelé ugyanis nincs vendégfogadás pálinkakínálás nélkül. Isten tartsa meg jó szokásukat, már azokét, akik jó pálinkát főznek. A Tarpai Manufaktúra pálinkáinak kóstolgatása során az is kiderül, hogy a földrajzi eredetvédettséget élvező Szatmári Szilvapálinkához zömében a penyigei és a besztercei szilvafajtákat használják fel, más fajtákból legfeljebb húszszázaléknyi kerülhet a gondosan előkészített cefrébe.

Kis hegy, nagy távlatok

Tarpa egyébként mesébe illő hely. Itt született Esze Tamás kuruc brigadéros, s a falu lakói állítólag máig őriznek valamit a makacs kuruc virtusból. A település értékes agrártörténeti emléke az eredeti helyén, eredeti állapotához híven helyreállított, működőképes szárazmalom, a Tiszántúl egyetlen ilyen jellegű ipari műemléke. Tarpának, a leggyümölcsösebb szatmár-beregi településnek még szőlőhegye is van, a 154 méter magas Nagyhegy, amelyre érthetően büszkék az amúgy asztalsimaságú táj lakói. A lesüllyedt vulkáni kúpra lösz rakódott, ezt szereti a szőlő, így a hegy déli lankáin évszázadok óta termelik könnyű boraikat a tarpai gazdák.

A szőlőhegyet a Tarpai Szőlőhegy Tanösvényen érdemes bejárni, amely a tarpai szőlőhegy–tarpai Nagy-erdő túraútvonalon mutatja be a hegyet és a környék élővilágát, kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire is.

A szőlőhegy tetején egy megszállott helyi gazda a vendéglátónk. Dr. Kelemen Béla mérnök-közgazdász, az előző ciklus tarpai polgármestere manapság táplálkozástannal foglalkozik. Miközben kis háza mellett a fűben heverészünk, és gyógyfüvekből főzött teáit, organikus, helyi alapanyagokból készült ételeit kóstolgatjuk, a Beregi-síkságon át a távoli Beregszászi-hegységig, a Kárpátok fátyolba vesző vonulatáig is ellátunk.

Aktivizált turizmus

A Tisza, a Szamos és mindkét Túr a vízitúrázók paradicsoma. A Felső-Tiszavidék, amely kétségkívül a Tisza egyik leglátványosabb szakasza, a nyári időszakban sokfelől sok turistát vonz. De mint a legtöbb turisztikai desztinációban, itt is fontos törekvés a szezon meghosszabbítása. Ennek eszköze például a töltésekre emelt, aszfaltozott bicikliutak összefüggő hálózata vagy az olyan komplex, természeti, kulturális és gasztronómiai értékeket felfűző útvonalak kialakítása, amilyen a Szatmár-Beregi Szilvaút. Külön vonzerő, hogy a falusi turizmus keretében szépen felújított, tájba illő, több esetben helyi védelem alatt álló házak és rutinos, vendégszerető házigazdák várják a turistákat.

Egyik, magyarországi viszonylatban is kuriózumnak számító szolgáltatásuk a BBQ-hajók bérbeadása – vízi grillpartinak szánt búcsúebédünket mi is egy ilyen elektromos kishajó fedélzetén költjük el a Tiszán.

Köszönjük a Magyar Turizmus Zrt. Északalföldi Marketing Igazgatósága meghívását!