Mire jó kétmilliárd forint? – tette fel a kérdést előadásában Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke. – Ahhoz kevés, hogy hosszú távon fenntartsuk magunkat belőle, ahhoz viszont nagyon sok, hogy rosszul költsük el. Alá kell rendelni a pénzt a stratégiai céloknak, a pályázat segítségével meg kell teremteni az alapjait annak, amiből hosszú távon élhetünk – mondta. Alapvetőnek tartotta, hogy ne közigazgatási alapon, hanem földrajzi, tájegységi alapon szerveződjenek a TDM-ek. Méretgazdaságosságot említett, soknak tartotta a TDM szervezetek számát, fuzionálást javasolt és összefogást a költséghatékonyság miatt. A desztinációk piacra vitelét hiányolta, mely csak négy-öt helyen működik jól. Partnerségi kapcsolatok kialakítását sürgette a társszervezetekkel, önkormányzati, kormányzati szereplőkkel és a MT Zrt.-vel. Ezeken kívül a stratégiai gondolkodás elsajátítását szorgalmazta. – Aki nem egyeztet, nem követ önmérsékletet, az továbbra is lélegeztetőn lesz, mint most – osztotta meg álláspontját. A sikerek közül megemlítette a minisztériummal és az irányító hatósággal való egyeztetést a pályázati kiírás terén. Majd a pályázat dél-tiroli gyakornoki programjáról beszélt, s arra biztatta a hallgatóságot, hogy éljenek vele. Szintén a jó eredmények között említette a Budapesti Gazdasági Főiskola minisztériumi támogatású új turisztikai képzését, mely a nyugat-európai desztinációs menedzsment képzést honosítja meg Magyarországon. – A képzésre nagy szükség van, top menedzserek kellenek, gyakorlati készségekkel felvértezett munkatársak. Ha a szervezet és a képzés gyökeresen változik, számíthatunk rá, hogy komolyan vesznek bennünket – utalt vissza előadása kezdetére az elnök. – Abba kell hagyni a napról napra élést, az agóniát. A stratégiai célok szerint kell építkezni. A szövetség és a minisztérium minden pályázatot támogat e gondolatok tükrében – fejezte ki végül.

Önfenntartás, kompetenciák, összefogás

Dr. Gyenizse Dorottya, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője elmondta: kialakult a szakmai együttműködés, majd a turizmus nemzetgazdasági jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy jelenleg 330.000 személy dolgozik a turizmusban. 2014 rekordév volt, a válság után megfordult a trend, a stagnálás után megindult a növekedés, több mint 10 százalékkal emelkedett a bel- és külföldi vendégéjszakák száma. A legtöbb külföldi vendég Németországból érkezett tavaly is, melyben nagy szerepe van a Magyar Turizmus Zrt.-nek. A legdinamikusabb növekedés az Egyesült Királyság részéről jelentkezett, a BRIC-országok közül pedig Kínát és Brazíliát emelte ki.

A Nemzeti Fejlesztési Terven belül létkérdésnek tekintette a hazai turizmus versenyképességének megőrzését, mely egyben a TDM munkáját is jelenti. Ezek kulcsszavait sorolta: fenntarthatóság, azaz önfenntartás, kompetenciák, egyszóval a személyzet, a szakemberek hozzáértése és az összefogás, illetve együtt gazdálkodás. 2015-ben megtörtént a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció első szakmai véglegesítése, melyet társadalmi vitára bocsátanak további javaslatok bekérésével. Majd az utazási csomagról, az unióban elfogadott direktíva átültetéséről beszélt. A 2016-os gasztronómiai évről elmondta, hogy szakmai elvárásokat fogalmaznak meg kormányzati oldalról a gasztronómia és a vendéglátás területén, készül a gasztronómiai koncepció. A TDM-ek munkájára áttérve elmondta, 85 regisztrált TDM szervezet van az országban, ugyanis 3 szervezetet töröltek. Majd arról beszélt, hogy növelni kell a szervezetek bevételeit. A regisztrált TDM szervezeteknek 10 millió 600 ezer kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakájuk volt 2014-ben. Ez az országos összes vendégéjszakának 43 százalékát teszi ki. Az IFA-bevétel 2,8 milliárd forintos bevétele kötődött a regisztrált TDM-ekhez 2014-ben, mely az országos IFA-bevétel 30 százalékát jelentette. Jelenleg 77 helyi és 8 térségi szervezet működik. Elmondta, a kisebb vendégforgalmú területek akár 85 millió forint támogatást is nyerhetnek a pályázaton. Kulcsfontosságúnak nevezte a TDM menedzser, a szakértő biztosítását, melyek minőségjavítás szempontjából is fontosak és kiemelte a monitoring adatgyűjtési rendszert. Megfogalmazta a szakmai elvárásokat, mint a turizmus szezonális ingadozásának csökkentését, a humánerőforrás szakmai kompetenciájának erősítését, az ötéves önfenntartás realitását, a fejlesztés pozitív hatását a helyi foglalkoztatásra.

Önkormányzati támogatás, turistabarát humánerőforrás

A pódiumbeszélgetésen az összefogást hangsúlyozta Semsei Sándor. – Tudatos turizmusirányítás kell a fenntartható fejlődéshez, de ennek nincs határozott jele – emelte ki. A TDM Szövetség fontosságát hangsúlyozta Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója, majd ismertette az adatokat: 250 milliárd forintot költenek el a hazaiak belföldi, 500 milliárd forintot külföldi turizmusra. Tehát van fizetőképes kereslet, a kérdés az, hogyan lehet az 500 milliárd forintból 10-20 milliárdot itthon tartani? – kérdezte. – Hibás megközelítés a szállodát, a fürdőt és a TDM-et egymás konkurenseinek tekinteni, ezek a láncszemek egymásba fonódva vezetnek a közös célig, a vendégig – osztotta meg gondolatait Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség választmányi tagja. Majd az országmárkáról beszélgettek a résztvevők. – Van-e markánsan megjelenő Magyarország-brand? – tette fel a kérdést dr. Erdei János, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke.– Ereje van a hazai turizmusnak, ha brandje nincs is – válaszolta Mártonné Máthé Kinga. Külföldön botladozik a Magyarország-brand, és sokkal inkább van Budapest-brand, mint Magyarország-márka. De az országot egyben kell eladni. Nincs átható együtt gondolkodási stratégiája az országnak, ami védené az országot a turizmus kiszolgáltatottsága, a válság ellen. A brandet közösen kell létrehozni. Az ágazat minden szereplője szenved, nem várni kell a törvényt, stratégiát, hanem együtt gondolkodni – javasolta Semsei Sándor. – Gyula, Nyíregyháza, Miskolc, Veszprém, Székesfehérvár előttünk nőttek fel, Nyíregyházán például rengeteg pénzt költöttek infrastruktúrára, szállodára, attrakcióra. Kérdés, hogy ezt lehet-e branddé alakítani, értékén, árán eladni? A fenntartható turizmus szempontjából fontos, hogy a külföldieknek befektetőbarát-e az ország és vendégbarát-e a lakosság – fejezte ki dr. Erdei János.

Nyolc-tízmilliárd forint hiányzik a TDM-ek támogatásából

Az országban négy-öt hely van Gyulával együtt, ahol az önkormányzat jószántából, stratégiai megfontolásból átadja a szervezeteknek az IFA 60 százalékát, és a hotelek is hozzájárulnak a működéshez. Ez ritka, mint a fehér holló. Ha mindenütt így lenne, nem kellene itt ülnünk – összegezte az ágazat jó példáit az Országos TDM Szövetség elnöke. – Turizmusbarát, értelmes, helyből származó, nyitott humánerőforrás kell, és szükség van arra is, hogy az IFA egy részét megkapja a szervezet – tette hozzá Mártonné Máthé Kinga. – A fiatalok tanulni akarnak, fontos, hogy eljussanak vidékre és külföldre, majd tapasztalatokkal felvértezve jöjjenek vissza. Az a generáció fogja „meglökni” a turizmust, amelyik szívét-lelkét beleadja a munkába.

Újságírói kérdésre Semsei Sándor elmondta, a financiális bizonytalanság a legnagyobb gond. Ahol Európában jól működik a turizmus, ott az IFA teljes bevételét kapja meg az ágazat, a turizmus által generált bevétel a szervezetekbe áramlik. Magyarországon 8-10 milliárd forint hiányzik a TDM-ek támogatásából. A turizmustörvény hiányát hangsúlyozta, ezért nincs, ami szabályozza a turizmus működését, feltételeit. A helyi önkormányzatokkal való viszonyon múlik a támogatás, ezért nagy a kiszolgáltatottság. Elmondta, rengeteg olyan szervezet van, mely csak a pályázati pénz lekérésére jött létre, ezért igyekeztek olyan kiírást készíteni, mely fuzionálásra készteti a szervezeteket. Az irányítási rendszer is alapvető reformokra szorul, 21. századi módszerekkel kell versenyezni 80-as évekbeli irányítási rendszerrel.

Versenyképes, fenntartható TDM-ek kellenek

A pályázati kérdések határozzák meg az életünket az utóbbi hetekben, de TDM-alapítási kérdésekkel is fordulnak hozzánk helyi és térségi szinten. Napi kapcsolatban vagyunk, intenzív kommunikációt folytatunk a honlapon vagy a Facebookon. Tanácsot, segítséget kérnek a szervezetek. A turizmustörvény hiánya nem szabályozza az önkormányzatokat abban, hogy milyen mértékben járuljanak hozzá a TDM-ekhez. A fenntarthatóság kérdése is előtérben van, ugyanis 2+5 évig kell fenntartani a TDM szervezeteket, de sok helyen ez nincs biztosítva. Versenyképes TDM rendszert kell létrehozni és fenntartani. Az önkormányzatok többsége belátja, hogy a TDM a desztinációért dolgozik, de mégsem szívesen adnak át pénzt – vélte Horváth Viktória, a TDM szövetség titkára.

Utazási irodai és Hungexpós együttműködési lehetőségek

A tanácsadás és a partnerség kapcsolódási pontokon ajánlott fel együttműködést a csomagajánlatok készítéséhez Takács Péter, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének bizottsági vezetője. Mint sorolta, az utazási irodák piaci versenye erős, több a tudatos vásárló, akik megkerülik az irodát és egyenesen a szolgáltatót keresik meg. Ennek kivédésére extra csomagot kell ajánlani, és komplexen értékesíteni azokat. A kereslet gyors változásához a párizsi terrorcselekményt hozta fel példának. Továbbá az adminisztratív és az adóterhek csökkentése miatt is ajánlotta magukat. Mint elmondta, 1298 utazásszervező, illetve közvetítő működik az országban, velük azonnal aktív partnert kapnak. A szövetség piacismerttel, saját ügyfélkörrel rendelkezik, külföldi vásárokon jelenik meg. Üzletbiztonság szempontjából is jó választás a szövetség – jelezte a vezető. A konferencia zárszavaként a Hungexpón ajánlott fel megjelenési lehetőséget Rafay János, a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt. üzletág-igazgatója.