Aczél Eszter kifejtette: a korábban muzeális kiállítóhelyként működő kastélyban a 20. századi feltételeknek megfelelően alakították át a 70-es években létesült kiállítást; új vitrinekben láthatók ezentúl a Széchenyi családhoz köthető dokumentumok, fotók, levelek. A meglévő bútorokat és a műtárgyállományt nem cserélték le, csak új koncepció szerint rendezték el.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója elmondta, hogy a jövőben a településsel együtt kidolgoznának egy olyan koncepciót, amellyel egységesen lehetne bemutatni a Széchenyi-hagyatékot. Azt szeretnék elérni, hogy a külföldi turisták mellett minél nagyobb számban általános és középiskolás diákok is lássák a kiállítást. Ehhez múzeumpedagógiai programokat is kidolgoznak.

Bánáti László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) erdészetvezető helyettese hozzátette: a kastély parkja a 70-es évektől a soproni parkerdő része, amelyben ekkora méretű fejlesztés még nem volt. A barokk kertben kicserélték a gyertyán labirintus állományát, az elkorhadt fákat kivágták, helyükre újakat ültettek. Restaurálták a szökőkutat és rögzítették a virágládákat. Az angolkertben rendbe tették az elcserjésedett részeket, pótolták a rododendronágyásokat.

A kiállítás és a park felújítása mintegy 150 millió forintba került, amelynek nyolcvan százalékát az Európai Unió finanszírozta.