Egy ártatlan bejelentés kapcsán ugyanis feltárult a magyar utazási irodák egyik titka: sokan éppen a legveszélyesebb túráiknál alkalmaznak mindenfajta képesítés nélküli embereket. Magyarországon ugyanis semmi nem szabályozza ezt a szektort. Külföldön, ahol viszont vizsgához kötik a hegyi- és túravezetést, a magyar irodák illegálisan tevékenykednek, remélve, hogy csoportjuk nem keveredik olyan váratlan helyzetbe, amelynek megoldása speciális ismereteket és hozzáértő vezetőt igényelne. Hogy ez a remény néha inkább illúzió, azt halálos baleset is jelzi. Az illegális tevékenység látszatát az homályosítja el, hogy a magyar irodák olyan nyíltan árulják és reklámozzák ezeket az utakat, mintha ártatlan horvátországi hosszú hétvégét kínálnának.

Önjelölt hegyivezetők, igazi veszélyek

A szabályozatlan helyzetre egy túravezető bejelentése irányította rá a figyelmünket. Farkas Zsolt túravezető azzal a hírrel keresett meg minket, hogy egyesületét, a Magyar Hegyivezetők és Hegyi Túravezetők Egyesületét első magyar egyesületként vették fel a nemzetközi túravezetők szövetségébe, az UIMLA-ba aspiráns tagként. Másfél-két év múlva válhatnak teljes jogú taggá. A felvétel jogosulttá teszi az egyesületet, hogy túravezetői oktatást tartson, és olyan képesítést adjon, amellyel a túravezető a nemzetközi sztenderdek szerint is vezethet embereket a hegyen.

„Eddig milyen követelményeknek kellett megfelelniük a hegyivezetőknek?” – csodálkoztunk rá a helyzetre. Mint kiderült, a magyar hegyi- és túravezetők – néhány külföldön élő és ott vizsgázott magyart leszámítva – mindenfajta vizsga nélkül tevékenykedtek. A vizsgázott hegymászóvá válás feltétele az alapfokú sziklamászó tanfolyamot követően a nyári és a téli alpesi tanfolyam teljesítése. Ez úgy megy, hogy az ember felvarr magára egy plecsnit, hogy hegyivezető, és akkor onnantól ő embereket vezethet a hegyekben. Ennyi a kritériuma ennek a szakmának Magyarországon. Csak a szerencsén múlik, hogy milyen esélyekkel jön vissza a csoport a kalandról – vázolta a szürreális helyzetet a hegymászás oktatásáért felelős szervezet vezetője.

Sántha Gergő, aki a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség alá tartozó MHOK (Magyar Hegymászó Oktatói Kollégium) elnökeként lát rá a problémára, drámai képet vázolt: „Nincs törvény, nincs szerv, amely ellenőrizne és szankcionálna. Vadkeleti helyzet uralkodik.”

A kormány tud a káoszról

Magyarország talán azért lehet a 10 millió hegyivezető országa, mert a kormány nem tud a joghézagról? Az illetékes nem várt nyíltsággal kommentálta az ügyet. „Tudok a helyzetről, a Magyar Hegymászó Szövetséggel tárgyalva egy elejtett szóból kiderült, hogy ezen a területen teljes a szabályozatlanság” – válaszolta az Indexnek Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. A síoktatóknál is hasonló a helyzet. Magyarországon az síoktató, aki annak vallja magát. Az utazási irodák pedig hirdetik a síoktatós túráikat –tette hozzá a kormánybiztos. Kérdésünkre, hogy tervezik-e a balesetekhez is vezető helyzet szabályozását, Révész Máriusz nem sok konkrétummal kecsegtetett : „Eddig még nem történtek lépések, pedig szükség lenne szabályozásra. Előbb-utóbb el fogunk jutni ehhez az ügyhöz.”

A magyaroknak kicsi az esélyük

A magyar joghézag külföldön még kaotikusabb helyzetet eredményez. Az Alpok országaiban vagy a Tátrában ugyanis komolyan szabályozzák a szervezett túrákat és hegymászásokat. Hogy értsük a problémát, rövid magyarázat. A hegyek közé vezető túráknak két változata van. A hegyivezető a komolyabb fokozat: ilyen képesítéssel rendelkező ember vihet csoportokat hegycsúcsokra, gleccserre, via ferrátára vagy sziklamászásra. Emellett oktatást is végezhet. A túravezető kisebb kockázatot jelentő túrákat vezethet: hegyi túrákat, trekkinget és hótalpas túrákat. Lavinaképzést és túravezetést oktathat. A magyar egyesületet az utóbbi tevékenységet összefogó nemzetközi szervezetbe vették fel. Ha tagjaik ma leteszik a vizsgát, akkor néhány éven belül ezeket a kisebb kockázatot jelentő túrákat vezethetik nemzetközi szinten is legálisan. Aki valaha is böngészte a kalandtúrákat áruló magyar utazási irodák ajánlatait, az már sejtheti, hogy ez alapján a túrák a jövőben is illegálisan folynak majd. Az osztrák és a francia Alpok 3-4 ezer méteres csúcsaira vezető, vagy a via ferrátás kalandokra ugyanis nem túra-, hanem hegyivezető kísérete az előírás.

Hogy a magyar egyesület miért nem a piaci igényekhez igazodó, magasabb szintű szövetségbe lépett be? A hegyivezetői vizsga olyan magas színvonalú, hogy annak megszerzésére a magyaroknak kevés esélyük van – magyarázta Farkas. A komoly követelmények miatt a hegyivezető aspiránsoknak a hegyek közt kell élniük és dolgozniuk, ha a 3-5 évig tartó képzés végén sikeres vizsgát akarnak tenni. A képzés ráadásul nem olcsó, összességében akár 5 millió forintba is kerülhet. Érthető, hogy jelenleg nem hivatalos adatok szerint összesen négy magyar rendelkezik ilyen vizsgával: többségük az Alpok országaiban él, aki pedig nem, az onnan költözött haza. Jelenleg csak az irodák igényességétől függ, hogy milyen vezetőt alkalmaznak. Vannak irodák, ahol néhány vezető alapfokú sziklamászó-tanfolyammal rendelkezik csupán – vázolta a helyzetet Farkas Zsolt. A nemzetközileg elismert vizsgát nem véletlenül kerülik a magyar irodák. Míg egy magyar vezető napi 15-20 ezer forintot kap forrásaink szerint, addig a hivatalos vizsgával rendelkező túravezetők napidíja 50-60 ezer forintnyi euró, a hegyivezetők pedig 95-110 ezer forintot is kérhetnek. A költségeket az irodák nemcsak a legális vezetők kispórolásával csökkentik, hanem azzal is, hogy egy vezető az előírtnál nagyobb csoportot vezet. „Hivatalosan maximum öt ember vehet részt egy via ferrata-túrán, de Magyarországon 10-15 ember is van egy ilyen csoportban” – mondta Farkas. Azaz az önjelölt túravezetőnek az előírtnál két-háromszor több ember épségére kell figyelnie.

Halálos baleset felelős nélkül

A kalandtúrákat vezető cégek egyébként kreatívak a joghézag kihasználásában. Működnek Magyarországon magukat egyesületnek álcázó irodák, ahol a kuncsaftokat tagnak veszik fel, és így kerülik meg a vezetői vizsgával, és persze a pénzügyi ellenőrzésekkel kapcsolatos kérdéseket. De vannak olyan hegyi túrák, amelyeket tanfolyamnak álcáznak. Egy halálos balesettel végződő túra mutatta meg, hogy milyen extrém helyzetekhez vezet a szabályozatlanság. A Hencz G. Tamás nevével fémjelzett túrák mögött már szervezet sincs. A férfi a Lovers of Mountains nevű zárt Facebook-csoportban szervezi túráit, tudtuk meg olyanoktól, akik tagjai a csoportjának. YouTube-oldalának egyik videója is felsorolja, hogy mely időpontban milyen túrákra lehet jelentkezni. A kereskedelmi tevékenység látszatát azzal kendőzi el, hogy nem tünteti fel az árat. Pénzről forrásaink szerint a jelentkezéskor, cseten és a zárt csoportban esik szó, ahogy arról az esetet feltáró HVG is írt. A résztvevők a magyar irodák nyomott árainál is olcsóbban utazhatnak el a kiválasztott hegyre, igaz, ezért olyan szolgáltatást kapnak, mintha egy baráti társaság utazna együtt, amelynek egyik tagja felel a buszbérlésért, szállásfoglalásért, és azt állítja magáról, hogy ismeri a helyszínt. Ezért neki nem kell fizetnie az útért. Hencz – a túráit ismerők szerint – túlárazza az útjait, és minimálisan, de keres rajtuk.

A 2017-es baleset Svájc egyik legmagasabb, és technikailag is nehéz hegyén, a Matterhornon éppen azért történt, mert a kuncsaftoknak a hegyen vált világossá, hogy Hencz G. Tamás nem hegyivezetőként viselkedik. Forrásaink szerint a hegyről lefelé tartva a vezető magára hagyta a kifáradt résztvevőket, akik közül az egyik megcsúszott és lezuhant. Minderről Hencz már csak a menedékházban ülve értesült. Farkas úgy tudja, hogy a külföldön elkövetett törvénysértésért a magyar törvények szerint kell felelnie az időközben hazaérkezett túraszervezőnek. Mivel azonban a magyar szabályozás nem foglalkozik a kérdéssel, Hencz végül megúszta az esetet. A hivatalos oldalán kerestük meg Henczet az ügyben, de kérdéseinkre nem válaszolt.

A lelkes amatőrt beviszik a sűrűbe

Nagyvonalúak a túraszervezésben a bejegyzett cégek is. Inkognitóban felhívtam néhány utazási irodát, hangsúlyoztam, hogy minimális hegyi tapasztalattal rendelkezem, de nagyon szeretnék magas hegyre mászni. A TREKKING TOURS EURÓPA LEGMAGASABB HEGYÉRE, A MONT BLANCRA IS ELVITT VOLNA, ANNAK ELLENÉRE, HOGY ELMONDTAM, SEMMILYEN TAPASZTALATOM NINCS. „A legkezdőbbeket is felvisszük bárhova” – mondta munkatársuk a telefonban. A túravezetők tapasztalatáról kérdezve azzal szerelt le: „Mindenki járt 7-8 ezer méteren, hadd ne soroljam fel, ki mit csinált.” Viszont amikor a vizsgát firtattam, hamar leszerelt. „Vezetek, később hívjon.” Az információgyűjtés óta a Mont Blanc-túra azóta betelt, a honlap szerint az iroda augusztus 22-én indítja a csoportot.

Az Eupolisz ennél óvatosabb volt. Befizethettem volna a Grossvenediger 3666 méteres csúcsára induló túrára, de kérték, hogy később telefonáljak, mert a „szabályozás miatt” nem tudják, mi lesz a helyzet. A honlap egyelőre a tavaly júniusi túrát hirdeti.

Az Utazom.comnál Ausztria legmagasabb hegyét, a Grossglocknert emlegették, de téli telefonunk idején még itt sem tudták, hogy mikor lesz ilyen útjuk. Helyette hótalpas túrákat ajánlottak nekünk. Tudván, hogy ehhez túravezetői vizsga kell, rákérdeztünk a vezető képesítésére. Itt azt mondták, hogy a vezetők „gyakorlottak, nem lesz gond.”

Az utazási irodák tudják, hogy zavarosban halásznak

Végül felfedtük az inkognitónkat, és újabb telefonokban megkérdeztük az irodákat: tudják, hogy külföldön illegális, és amúgy életveszélyes tevékenységet folytatnak? Az 5-6000 méteres hegyekre is túrákat hirdető Eupolisz vezetője, Happ Gergely lapunknak azt válaszolta: nem tudta, hogy szükség van ilyen vizsgára a hegyi túrákhoz. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az iroda a helyszínen alkalmaz vizsgával rendelkező vezetőket. Interjúnk után az iroda a via ferrátás túráinak leírását honlapján kiegészítette azzal, hogy vizsgázott helyi vezetőket alkalmaznak.

Hasonlóan érvelt a Trekking Tours vezetője is. Lesták Erzsébet azt állította, hogy túráikon külföldi, vizsgával rendelkező vezetővel dolgoznak, ahogy ez a honlapjukon is szerepel. Állításával szemben a Trekking Tours oldalán ugyanakkor ilyesmi beszélgetésünk idején nem szerepelt. Interjúnk után három nappal jelent meg a következő szöveg a Túravezetők menüpont végén: „Amelyik hegycsúcs eléréséhez szükséges helyi hegyivezető, túravezető, teherhordó felfogadása, csúcsengedély kiváltása, természetesen mi is megtesszük azt!”, az egyes túráknál ugyanakkor továbbra is az szerepel: „Túravezető(k) száma: 3-5 fő jelentkező esetén 1 túravezető vezeti a túrát!”

Az Utazom.com irodájában annyit mondtak, hogy nem kívánják kommentálni a kérdésünket.

Farkas Zsolt szerint a tisztulás első lépése lehet, ha elindíthatják képzéseiket. Jelenleg egy oktatójuk van. Ha egyesületük nemzetközi tagságát 2020-ban véglegesítik, akkor néhány éven belül túravezetők sora vezethet utakat legálisan. „Érdekes helyzetet eredményez, ha a magyar szabályozás nem követi a nemzetközit. Mert akkor lesznek vizsgázott túravezetők, akik mellett ugyanúgy bárki vezethet majd túrát Magyarországon.”