Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg a keddi konferenciát, hangsúlyozva, hogy az utazás, amely ma az életünk része, elsősorban az érzelmekre, az élményekre épít. Ugyanakkor azt is kifejtette, mi mindent tettek a pandémia ideje alatt a kamara tisztségviselői, hogy képesek legyenek az ágazat szereplői túlélni  a krízist, az adómoratóriumtól és a szolidaritási alaptól egészen a helyiségek fertőtlenítéséig. A szakmai tanácskozáson a turizmus szinte valamennyi jelenlegi megoldandó gondja szóba került.

Nagy Elek ezután a konferencia alapgondolatára tért ki: az a cél, hogy a vidéken élők ismerjék meg Budapestet, ezáltal a belföldi turizmus áramoljon a főváros felé. Ezt a gondolatkört közelítették meg számos oldalról a meghívott turisztikai szakértők, a BKIK-nak, az Európa hajón megtartott szakmai rendezvényén.

Csóti Annamária, a Budapest Brand Zrt. turizmusfejlesztési és partnerségi divíziójának vezetője elsősorban arról beszélt, milyen kedvezményeket nyújtottak és nyújtanak a vidékről érkezőknek: Restart helyett ma Hello Budapestnek hívják azt a kártyát, amellyel számos szolgáltatást – a tömegközlekedéstől a fürdőkig - kedvezményesen vagy ingyen vehetnek a vidékről érkezők igénybe, és amelyet ma már jónéhány helyen és formában meg lehet vásárolni.  

Juhász Szabolcs, az MTÜ turizmus szakigazgatója elsősorban az NTAK, tehát a digitális adatokat felhasználó rendszer érdemeit méltatta. Ugyanakkor volt a kerekasztal vitában olyan felszólaló, aki szerint vidéken sokan nem is tudják letölteni az okostelefonos applikációkat, és nehézkes az adatokkal foglalkozni.

Spányik Gábor, a Mahart Passnave vezérigazgatója a személetváltást hangsúlyozta és a mosoly szerepét hiányolta, miközben emlékeztetett rá, hogy a hajókirándulások akár Budapesten, akár vidéken a belföldi turisták kedvenc programjai közé tartoznak.
A meghívott szakemberek többsége utalt rá, hogy a vidék és Budapest közötti szakadékot hogyan lehetne megszüntetni, vagy akár párbeszéd formájában lebontani a falat a két régió között.

Ez a különbség természetesen a turizmusban is megnyilvánul, hiszen a budapesti szállodákban mindig is a külföldi vendégek voltak többségben. Egyrészt a belföldiek nem tudják megfizetni a drágább szállodákat, másrészt, ha el is jönnek Budapestre, este már utaznak is haza, pedig rengeteg új látnivaló – például a Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, illetve gazdag és magas szintű kulturális programcsokor várná őket, ahogy Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója kifejtette.
Voltak olyan felszólalók, akik szerint a buliturizmus méltatlan világ egyik legszebb városának rangjához, mások szerint viszont azok a fiatalok, akik most itt mulatnak a barátaikkal, felnőttként esetleg a családjukkal térnek majd vissza Magyarországra.

Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda elnöke szerint az elmúlt két évben kiderült, hogy az az igazi kongresszus, ami élőben zajlik, - már az is jó, ha legalább részben, és online lehet csatlakozni a szakmai megbeszéléshez. Megemlítette a munkaerő hiányt, amely az egész turizmus ágazat rákfenéje, valamint, hogy törekedni kellene e téren a fenntarthatóságra, a zöld szemléletre.

Ami a vendéglátást illeti, Gerendai Károly, az első magyar Michelin-csillagos étterem tulajdonosa nem kertelt: magas szintű, akár fine dining stílusú étterem soha nem fog olcsó ételekkel szolgálni. Itt nincs értelme kedvezményekről, vagy akciókról beszélni, ezek az éttermek nem lehetnek veszteségesek, mert akkor bezárnak, mint ahogy arra számos példa akad. A magas szintű szerviznek meg kell fizetni az árát, amelyet – és ez tény – nem mindenki tud megfizetni. Viszont sok olyan vidéki turista is kipróbálhatná a magas szintű fővárosi gasztronómiát, aki talán soha nem gondolt rá, pedig megtehetné.

Többen szóltak hozzá ahhoz a témához is, hogy a szépülő-bővülő Hungexpo-nak nehéz a megközelítése, főleg tömegközlekedéssel, ami nonszensz egy olyan intézményt illetően, hiszen sok tízezres látogatottságú, széles spektrumú, tematikájú rendezvényeket szervez. Az Agromash expóra például a látogatók 90 százaléka vidékről érkezik, számukra is fontos lenne a gördülékeny tömegközlekedés.
Előbb-utóbb szükség lesz egy nagy befogadóképességű, igazi kongresszusi központra is – ebben a szakma vezetői közül többen egyetértettek.

Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. igazgatója emlékeztetett tá, hogy nincs még egy olyan vőváros a világon, mint Budapest, ahol ennyi és ilyen gyönyörű, értékes történelmi múlttal rendelkező fürdő várná akár a belföldieket, akár a külföldieket.

A vidéki rendezvényeket érdemes volna összehangolni a Hungexpo éppen aktuális eseményeivel, hogy ne legyen tematikus átfedés – tette hozzá Csanda Gergely (Meex cégcsoport) amivel Szilvási Krisztina, a Hungexpo képviseletében is egyetértett.
Csordás Imre, az Accent Hotel Solution vezérigazgatója kifejtette, hogy ideje volna az élelmiszerkereskedelembe átterelt SZÉP kártya felhasználást vissza irányítani a turizmusba, a vendéglátásba.
Budai Erika az Unlimited Travel Kft. nevében kiemelte, mekkora kulcsszerepe van az idegenvezetőknek a szakmában, és mennyire fontos lenne ellenőrizni – ahogy ez más országokban is megtörténik -. az idegenvezetők jogosultságát, szakmai felkészültségét. Az utazási irodák nagyon nehéz helyzetbe kerültek a járvány alatt, 20-25 százalékuk tönkrement, vagy megpróbált vidéki turistáknak belföldi utakat szervezni, ez azonban nem mindig járt egyben anyagi sikerrel is.

Szatmáry-Jähl Angéla, a BKIK nevében kemény szavakkal fogalmazott: a főváros közlekedése sokszor kívánni valót hagy maga után, nincs elég buszparkoló. Arra is felhívta rá a figyelmet,hogy Budapesten több olyan tematikus utca jött létre az elmúlt évek során – mint például a  Bartók Béla Bulvár – amelyről bizonyára keveset hallottak a vidéken élők, de sokszor még a budapestiek is.

Elek Lenke