A Cserhát lankáin épült több mint kétezer lakosú Buják első számú vezetőjének véleménye szerint ez a falu a környék leggazdagabb települése és egyben a palócok zászlóshajója. Mindezt többek között a természet szépségének, nem kevésbé a messze földön ismert népviseletének és a látványosságoknak köszönheti. Bujákra szívesen látogatnak a vendégek, mert barátságos emberek fogadják őket. Az önkormányzat ezért a turizmus erősítését tűzte céljául, amely a falu életében hosszabb távon kitörési pontot jelenthet.
A Bujáki Húsvéttól a betakarítási örömünnepig
Ebben az évben másodszor rendezték meg a tavasz köszöntésére a Bujáki Húsvétot a polgármester, valamint az önkormányzati intézmények dolgozóinak közreműködésével. Nagyszombaton a helyi Szent Márton katolikus templom kertjéből indulva 15 kilométeres túrát tettek meg az érdeklődők, akik bejárták a falu természeti értékeit és az épített örökségeket. A túra után fáklyákkal és gyertyákkal felvonulva tartották meg a feltámadási körmenetet, húsvét vasárnapján pedig a két felújított vendégház udvarán - a vendégek jelenlétében - vízzel locsolták meg a hölgyeket. Erre az egyedi parádéra nemcsak az ország különböző részeiből, hanem még Japánból is jöttek érdeklődők. Természetesen a gyerekekről is gondoskodtak, akiknek népi játszóházat szerveztek.
Különleges élményt jelentett az úgynevezett bujáki kulyaköszörű kipróbálása, ami lényegében egy kétkaros körhinta, amelyre a felkapaszkodott lányokat két legény pörgette meg. A fesztivál hangulatát az is emelte, hogy a bujáki asszonyok helyi ételkülönlegességeket főztek. Így például kruplifánkot - vagyis laskát -, tóncsnit, lapcsánkát, illetve ínyenc birkapörköltet készítettek, amelyeket meg is kóstolhattak a vendégek. Mindezek mellett a helyi óvodások és a hagyományőrzők műsorában is gyönyörködhetett a több mint ezer érdeklődő.
A falu legnagyobb fesztiválja ebben az évben is a június elején tartott Bujáki Vasárnap volt, ami egy igazi folklórünnep a településen, színes programokkal. Az eseményre eljöttek az iszkaszentgyörgyiek, továbbá több palóc község képviselői és szlovákiai településekről is érkeztek. A rendezvénytéren népviseletbe öltözött csoportok vonultak fel, majd a csoportok tagjai a helyi sajátosságokról beszéltek a résztvevőknek. A programsorozat tűzijátékkal zárult. A látványos rendezvényre több ezeren voltak kíváncsiak.
Az ősz beköszöntével tartották meg idén is az örömünnepnek számító szüreti napot, amely a betakarításról szólt. Ezen Buják apraja-nagyja népviseletbe öltözve vonult fel a falu főutcáin. Érdekességként ebben az évben száz hölgy öltötte magára a bujáki szoknyát. Az eseményen részt vettek a faluból elszármazottak a családtagjaikkal, gyermekeikkel és unokáikkal.
Kálvária, panorámakilátó és várrom
Borbély Gábor érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a három fesztivál keretében igyekeznek teljesen ellátni az érkező vendégeket. Jelenleg még kevés a szálláshely, ezért az önkormányzat arra ösztönzi a falu lakóit, hogy újabbakat nyissanak a turistáknak. Napjainkban száz vendég kényelmes elhelyezését biztosítják a faluban, de zarándokház is működik, tekintve, hogy Buják a Mária út mentén helyezkedik el, ott pedig szintén fogadnak vendégeket.
Október 22-én és 23-án rendezték meg először a bujáki erdőben a Postás-, illetve a Tájrend Sport Egyesület országos tájfutóbajnokságát, közel ezer versenyzővel - ebből szeretnének hagyományt teremteni a jövőben. Természetesen azok, akik Bujákra érkeznek, több látványossággal is találkoznak. Így megismerhetik az 1700-as évek második felében épített Szent Márton római katolikus templomot, az előtte levő fás ligetben pedig a szent fából faragott szobrát. A falu fölött találni a három részből álló kálváriát, amely Európában is egyedülálló együttes, miután a remetelak, a Szent Anna kápolna és a kálvária szoborcsoport egymás mellett látható.
Buják nevezetessége a sasbérci panorámakilátó is, amelyet az elmúlt években újítottak fel. Várhatóan a következő időszakban látogatóközpontot is létesítenek a közelében. A Szent Márton-hegyen találni a falu egykori templomának romjait, amelyeket 2017-ben kezdenek feltárni a régészek. Az ottani szép környezetben pihenőhelyet is találnak a turisták. Az épített örökség része a bujáki várrom, amely szintén feltárásra vár még.
Tájjelegű gasztronómiai program
A falu azzal is büszkélkedhet, hogy a két világháború között itt tevékenykedett a Kossuth-díjas festőművész, egyetemi tanár, Glatz Oszkár (1872-1958). Az emlékét ma galéria őrzi a faluban, ahol az egykor élt bujákiak hétköznapjairól, szokásairól megörökített festményeiből állandó kiállítás látható. Ezen a mester festőeszközeit, személyes tárgyait és Kossuth-díját is megtekinthetik az érdeklődők. Az is különlegesség, hogy a falu szomszédságában levő Kiskérpusztán töltötte gyermekkorának jelentős részét a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert. Emlékére a bujáki általános iskola felvette a tudós nevét, ahol kiállításon mutatják be Szent-Györgyi Albert életét.
A polgármester szerint a turizmus fejlesztését a következő években is fontos feladatuknak tartják. Az a céljuk, hogy a Bujákra érkező turisták minél több időt töltsenek el a településen, ezért újabb szálláshelyekre és attrakciókra lesz szükség. Arra is törekszenek, hogy a Bujáki Húsvét, illetve a Bujáki Vasárnap fesztiválokat tájjelegű gasztronómiai programmal egészítsék ki. Ehhez pedig az önkormányzat a szomszédos településekre is számítva partneri együttműködést alakít ki.
