Az elmúlt hét végén – augusztus utolsó vasárnapján – a nyarat záró kerékpárversenyt rendeztek Gyöngyös és Kékestető között. Erre sok érdeklődő bringás nevezett be – többen azt mondták, hogy 1014 méterre felkerekezni, megérinteni a csúcsot jelentő követ és alpesi levegőt szívni nagy élményt jelent.
Ahonnan a Tátrát is lehet látni
Persze a Kékestető ilyenkor is szépséges és változatos, nemcsak a téli síszezonban – noha az ország legnagyobb síbázisa, -pályája és a Síakadémia háza is itt van. Ám a turisták nagy része – főleg, akik az alföldről érkeznek – szívesen választják ezekben az őszi napokban is az ország csúcsát pihenésre, kikapcsolódásra. Az 1014 méteres tetőn távolba látó készülék is várja a vendégeket. Emellett ennek a szomszédságában találni a monumentális, 176 méter magas TV-adótornyot, melynek 45 méterénél levő körkilátóból a Mátrában, a Bükkben és tiszta időben pedig a Tátra havas hegyvonulataiban is lehet gyönyörködni. A toronyban három méterrel lejjebb a turistákat várja a felújított körpanorámás presszó, emellett érdemes megnézni az itt található nagyszámú minipalack-gyűjteményt is.
Lent, a nemzeti színűre festett, az ország csúcsát jelző kő mellett sokan megállnak és fényképeznek. Ennek közelében látni az elhunyt motorosok meghökkentő emlékhelyét, szalagokkal, meggyújtott mécsesekkel és feliratokkal, a balesetben elhunytakra emlékeztetve. Ugyancsak sokan hajtanak fejet a gyöngyösi születésű, tavaly májusban elhunyt Kiss Péter e helyen felállított emléktáblája előtt, aki a Himalája meghódítása közben vesztette életét.
Aki az első hazai gyógyszállót építette
Kékestető látványosságai közé tartozik a Csonka László emlékpark is, amelyet a neves mérnök és építési vállalkozó tiszteletére létesítettek. Csonka László (1890-1964) az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa volt, Csonka Jánosnak, a karburátor világhírű feltalálójának az unokaöccse. 1927-ben a Kékes alatt harminchektárnyi területet vásárolt Gyöngyös városától, ahol gyógyszállót és a hozzávezető utat építette meg. A szállodát 1932-ben, 150 ággyal nyitották, amely az ország első gyógyszállója lett. Ezt az elismerést a tulajdonos tudatosan alkalmazta, a gyógyterápiát pedig a természet adta klimatikus viszonyokra építette. Ez mára is megmaradt, természetesen szakszerű orvosi vizsgálatokra és javaslatokra alapozva. A kékesi szanatórium napjaikban a Mátrai Gyógyintézet egységeként működik, és hazánk legjelentősebb klimatikus gyógyhelye. Csonka László tiszteletére 2012-ben rendezték meg az első emléktúrát.
A Kékesen egyébként az évszakokhoz igazodva éttermek, szálláshelyek, gyermekjátszóhely, síszerviz és -kölcsönző, valamint oktatás várja a csúcsra érkezőket. Az igazi alpesi hangulatú, napozóteraszos körbárban teákat, forralt bort és egyéb italokat is kóstolhatnak.
A Mátra utolsó őserdőmaradványa
A Kékes ismertsége ellenére talán kevesen tudják, hogy 1985-ben létrehozták a Mátrai Tájvédelmi Körzetet, miután a terület geológiai, botanikai és zoológiai értékekben gazdag. Több különleges növény és állat élőhelye ez a terület. Így például kilencszáz méter magasságtól az 1014 méteres csúcsig magas hegyvidéki bükkös erdőket találni, köztük a Mátra utolsó őserdőmaradványát. Az ország csúcsának közelében viszont már fenyőerdők között barangolhatnak. Emellett Kékestető környékén több forrás is a felszínre tör. Változatos és érdekességekben gazdag tehát hazánk teteje, amelyet sokan szívesen látogatnak.
