A középkorban természetesen mindenki katolikus volt Debrecenben is. A régészeti, levéltári adatok alapján a város mai területén 32 katolikus templom és monostor létezéséről tudunk az Árpád-kortól a reformáció kezdetéig. Ezek az idők során elpusztultak, de egyik-másik nevét máig őrzik az utcák, városrészek elnevezései. Pl. Szentlászlófalva temploma a 13. századi tizedjegyzékben is szerepelt, a Szent András templom alapjai ma is megvannak a Református Nagytemplom körül, a Miklós utca korábban Szent Miklós utca volt, Boldogfalva Boldogasszonyfalva templomának nevét őrzi. Ezek a nevek máig a középkori hitélet hírmondói. A Szent Anna utca neve is folyamatosan fenntartotta a reformáció előtti Szent Anna templom emlékét – mondta dr. Keresztesné Várhelyi Ilona, nyugalmazott múzeumvezető, irodalomtörténész. – A reformáció az 1530-as évektől kezdve több hullámban érte el Debrecent. Előbb a lutheri hitújítás érkezett, de mielőtt ez megszilárdult volna, megérkezett a kálvini irányzat, és igazán ez vert itt gyökeret.
| Fává nőtt a líciumvessző |
| A Református Nagytemplom oldalánál álló 200 éves líciumfa (ördögcérnabokor) legendája a református vallás meggyökeresedéséről szól. A történet szerint ott vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, aki kezében egy líciumbot volt. Ambrosius kanonok azon a véleményen volt, hogy Kálvin tanaiból soha nem lesz vallás. A vita hevében azt mondta, hogy „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” – és a földbe szúrta az ágat. Bálint pap válasza: „Akkor fa leszen.” A vesszőből ágas-bogas bokor lett. (A hagyománynak nincs történeti alapja, egy ősi legenda vándormotívuma él tovább benne.) |
Áttérés a kálvinizmusra
Először az istentisztelet magyar nyelvűsége hatott a debreceniekre, majd fokozatosan tűntek el a katolikus elemek a liturgiából és a gótikus Szent András-templomból. Kb. 1552-től vált egyeduralkodóvá a kálvinizmus Debrecenben. Ezt követően más vallású ember még egy éjszakai szállást sem foglalhatott a városban. Persze, a korábbi lakosság nem költözött el, hanem szinte észrevétlen reformátussá nevelődött át. A katolikus szentmisét, amelynek liturgikus szövegei latin nyelvűek voltak, nem értették pontosan az emberek, bár az Evangéliumot és a mise bibliai szövegeit akkor is magyarul olvasták, és a prédikáció is mindig magyar nyelvű volt. A kálvinizmusra való áttéréssel azonban minden szertartás magyarul zajlott. A református prédikátorok is nem egyszer katolikus papokból lettek. Néhány évtized alatt aztán leegyszerűsödött a liturgia, és az új vallás eszmerendszere is egyre élesebben elhatárolódott a katolikustól, sőt harcosan szembe is került vele.
A szabad királyi város jogainak megerősítése
Már 1703-ban I. Lipót felesége, Eleonóra királyné próbálkozott azzal, hogy Debrecenbe visszaengedjék a katolikusokat. Azt a fogadalmat tette, hogy ha kiűzik a törököket az országból, Szűz Mária tiszteletére Debrecenben templomot épít. A törököket kiűzték, de templom nem épült, mert megüzenték a királynénak, hogy Debrecenben nem élnek katolikusok, így nincs kinek építeni. De 1715-ben Csáky Imre váradi püspök észrevette, hogy Debrecen nem teljesítette az 1693-ban megítélt szabad királyi város jogok feltételeit. Az 1715-ös országgyűlésen, ahol a 108. törvénycikk foglalkozott e jogok megerősítésével, gróf Csáky kikötötte, hogy csak akkor váljon törvénnyé a jog, ha a város a kötelességét is teljesíti, vagyis „… ha és amennyiben a római katolikus vallás szabad gyakorlatára vonatkozó ígéretüknek a város vezetői eleget tesznek, … ha és amennyiben katolikus parochiális egyház felépítése végett és a Ferences rendi atyák kolostora számára helyet jelölnek ki.”
Szabad vallásgyakorlás, katolikus templomépítés
Mivel Debrecen a szabad királyi város jogainak gyakorlásával indult komoly fejlődésnek, a gazdasági érdekek miatt teljesítette a város a kikötést. Csáky azonnal, még 1715-ben újraalapította a debreceni katolikus plébániát, és kinevezett egy plébánost, akire rábízta a további lépéseket. Sok huzavona után a város kijelölte a telket a katolikus templomnak és parókiának a Szent Anna utcán, a ferenceseknek pedig a Miklós utcán. De évekbe telt, míg a templomépítés elkezdődhetett, mert a „nyakas kálvinisták” védték vallásuk hegemóniáját. Az időközben kalocsai érsekké, majd bíborossá lett Csáky Imrének szívügye lett a debreceni templomépítés, ő fedezte költségeinek zömét, és az ekkor terjedő piarista rendet bízta meg az építkezéssel. A piaristák előbb egy kis rendházat és egy iskolát építettek, ahol már 1719-ben tanítottak. A templomot csak 1921-ben kezdték el építeni. Csáky Imre személyesen ellenőrizte az építkezést, ide kívánt temetkezni is. Utoljára 1732-ben járt Debrecenben, erre az alkalomra készült a főbejárat fölé a Csáky-címer és a latin felirat.
| Szentebbül megújult |
| „Miután az igazhitű katolikus vallás gyakorlata 168 éven át száműzve volt Debrecenből, most pedig Csáky Imre bíbornok kifejezett buzgalma következtében ismét visszahozatott és szentebbül megújult, ugyanannak kegyes bőkezűségéből fölépült ez a kiváló egyház a kegyes rendi szerzetesek számára” – így hangzik a templom kapuzata feletti latin felirat magyarul. |
Csáky bíboros ekkor felszentelte a még nem teljesen kész templomot. Ugyanebben az évben meghalt, de az altemplom kriptája még nem volt alkalmas a temetésre, ezért csak halálának első évfordulóján, testvére és utóda, Csáky Miklós püspök hozatta földi maradványait Debrecenbe. A teljesen elkészült, barokk oltárokkal és bútorzattal berendezett templomot ugyanő szentelte fel 1746-ban Szent Annának, Szűz Mária anyjának tiszteletére. Ekkor már több százra nőtt a katolikusok száma a városban. A templomszenteléskor 133-an bérmálkoztak. Sokan közülük a családi tradíciót követve a kálvini hitről tértek vissza ősi vallásukhoz, mások pedig az engedmények után települtek be Debrecenbe olyan területekről, ahol a rekatolizáció hamarabb végbement. Így tehát 168 év tilalom után újra megindulhatott a katolikus élet Debrecenben is. A Szent Anna templom sokáig az egyetlen katolikus temploma volt Debrecennek, majd az 1930-as évektől kezdve napjainkig még 6 épült, és további kápolnákra, miséző helyekre is szükség van. A Szent Anna-templom 1993 óta püspöki székesegyház lett.
Emlékévi programok hívőknek, ateistáknak
Az egész egyházi évben (2014 adventjének 1. vasárnapjától 2015 decemberéig) mintegy 40 rendezvénnyel emlékezik a város és az egyház a katolikus újjászületés 300 éves évfordulójára az emlékévben. Már javában zajlik a 12 részből álló, igényes hangversenysorozat a székesegyházban. Minden hónap harmadik vasárnapján az ország legjobb orgonistái, szólistái vendégszerepelnek itt helyi zenei együttesekkel. A város és az egyház együttműködésével valósul meg április 10-én az Ars sacra Debreceniensis című képzőművészeti kiállítás a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában. Május 29-én pedig a Déri Múzeumban nyílik egy nagyszabású és páratlan értékű válogatás a Nagyváradi Püspöki Kincstár gyűjteményéből. Június 12-én tudományos konferenciát rendez a Debreceni Egyetem az emlékév tiszteletére.
Egyházmegyei búcsú Szent Anna ünnepén
A 300 éves évforduló tiszteletére rendezett emlékév fő rendezvénye az egyházmegyei búcsú lesz, július 26-án, Szent Anna ünnepén. A lezárt Szent Anna utcán lesz az ünnepi szentmise, Böcskei László váradi püspök vezetésével, a szomszédos egyházmegyék püspökeinek és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjainak közreműködésével. A szentmise után avatják fel a templom előtt az alapító Csáky bíboros bronzszobrát. Délután a Nagyerdőn folytatódik búcsú, igazi népünnepélyt rendeznek, népszerű családi programokkal. Népzene, táncház, bábelőadás, könnyűzene, kézműves foglalkozás, lego építés és még sok más esemény várja a város minden lakóját, nem csak a katolikusokat. Estefelé Berszán Lajos, a debreceni kezdeményezésű gyimesfelsőloki csángó iskola alapító igazgatója fogja megáldani a családokat, tanítványai műsora keretében. Este a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon a Legyetek jók, ha tudtok! című musicalt tekinthetik meg az érdeklődők, budapesti társulat előadásában. Ilyen méretű katolikus esemény még soha nem volt Debrecenben.
Virágkocsit indít a plébánia a Virágkarneválon
Augusztus 16-án Szent István intelmei hangzanak el művészi feldolgozásban a Szent Anna Székesegyházban. Az augusztus 20-i virágkarneválra pedig először indít virágkocsit az alapításának 300. évfordulóját ünneplő plébánia. Szeptember 12-én a város főterén KATTÁRS Fesztivál lesz, amely a katolikus oktatás-nevelés témája köré szervezve mutatja be az egyház társadalmi szolgálatát. November 19-én a pékek és a katolikus háziasszonyok megsütik Szent Erzsébet kenyerét, és a szeretetszolgálatok önkéntesei középkori viseletben fogják a város több pontján megajándékozni a járókelőket egy-egy cipóval. Lesz még katolikus filmhét, biciklitúra, főzőverseny, szociális témájú konferencia stb. Kiállítással, sporteseményekkel, pályázatokkal kapcsolódnak az emlékévhez Debrecen katolikus intézményei is.
Pápalátogatás, kiengesztelés
A katolikus újjászületés 300 évének csúcspontja volt II. János Pál pápa 1991-es debreceni látogatása, amikor a Református Nagytemplomban ökumenikus istentisztelet keretében tanítást és példát adott az egyház egységéről, és a kiengesztelés jeleként megkoszorúzta a Nagytemplom mögötti Emlékkertben a gályarab-prédikátorok emlékoszlopát.
| Gályarabok emlékoszlopa |
| A reformáció túlkapásaira válaszként az ellenreformáció idején hétszáz protestáns hitvallót idéztek be a pozsonyi bíróságra. A háromszáz megjelentet felségsértéssel, hazaárulással és a katolikus egyház megsértésével vádolták. Felszólították őket a katolikus hitre való visszatérésre. Azokat, akik nem teljesítették ezt, bebörtönözték, több mint negyven prédikátort pedig Nápolyba vittek és eladtak gályarabnak, de 1676-ban kiszabadították őket. Ennek emlékét idézi az obeliszk. |
Az egész világ által számon tartott pápai gesztusra emlékeznek majd Debrecenben Szent II. János Pál pápa ünnepére, október 22-re szervezett püspöki kerekasztal-beszélgetés keretében, amely során az ökumenikus mozgalom helyzetét és lehetőségeit is megtárgyalják a keresztény testvéregyházak vezetői. Ekkor egy debreceni közterületet is szeretnének elnevezni a nagy egyházfőről, a későbbiekben pedig más, a város életében jelentős szerepet játszó katolikus személyiségekről. Egy kötet is készül, amely a 300 év legfontosabb katolikus eseményeinek kronológiáját és jeles személyiségeinek életét mutatja be. Az emlékév minden eseménye azt a célt szolgálja, hogy a köztudatba jobban beépüljön mindaz az érték, amit a katolikusok adtak Debrecennek. Sok tévedést, torzítást, előítéletet kell kijavítani, legyőzni a „kálvinista Rómában” – mondta dr. Keresztesné Várhelyi Ilona.
