A régió önkormányzatait tömörítő szövetség szigligeti ülésén Balassa Balázs elnök adott tájékoztatást a szúnyogok elleni védekezés idei előkészítéséről. Mint ebből kiderült, a szövetség elvégezte, illetve végzi a ráháruló feladatokat, sőt még többet is annál, de ez mind kevés lehet, ha időben nem tisztázódik, hogy a kormány hogyan és miből gondolja a ráeső rész elvégzését, finanszírozását.

A Balatonnál közel ötven éve zajlik szervezetten a szúnyogok irtása. A rovarok lassú alkalmazkodása a vegyszerekhez, a vegyipar fejlődése és a szigorodó környezetvédelmi követelmények miatt az első időszakban fokozatosan csökkentették az adott területre kiszórt hatóanyag mennyiségét, majd éppen harminc évvel ezelőtt a vegyszeres irtás mellett bevezették a biológiai védekezést is. Egy bacilus segítségével csak a szúnyogok lárváit pusztítják el, ellentétben a kémiai rovarirtókkal, ami a kifejlett szúnyogokon kívül a hasonló élőlények jelentős részét is kiöli egy időre a lepermetezett sávból. Mindkét módszer akkor lehet igazán hatásos, ha megfelelő időben és helyen alkalmazzák. Az elmúlt tíz évben nagyon bejáratottá vált a munka, mert állandó csapat alakult ki hozzá. A szervezést a Balatoni Szövetség titkársága végezte. A tagtelepülésektől összegyűjtött pénzből és az ugyanakkora állami támogatásból megbízta és finanszírozta a munkát végző céget és az őket irányító tudományos szakembereket, akik szúnyogok, illetve csípéseik száma alapján döntöttek a biológiai és kémiai beavatkozások idejéről, kiterjedéséről.

Szervezési és finanszírozási problémák

Így volt ez egészen 2014 júniusáig, amikor a kormány bejelentette, hogy a katasztrófavédelem bevonásával az egész országot megvédi a szúnyogok támadásaitól. A Balatonnál addigra az egész szezonra tervezett három biológiai irtásból és az öt vegyszeres irtásból is kettőt-kettőt végeztek el az önkormányzatok finanszírozásával.

A folytatást már a katasztrófavédelem szervezte. Egyesek szerint néha katasztrofálisan. Amíg korábban a beavatkozásokat általában a reggeli, délelőtti órákban végezték, hogy a lehető legkisebb problémát okozzák az embereknek, addig tavaly többször is előfordult, hogy megfelelő egyeztetés hiányában délután éppen zajló rendezvények résztvevőit permetezték le a szúnyogoknak szánt vegyszerekkel.

A másik probléma a tavaly június vége előtt végzett munka kormányzati részének finanszírozása volt. Mint a BSZ közgyűlésén elhangzott, majdnem egy év után, néhány héttel ezelőtt sikerült végre megállapodni az illetékesekkel, hogy fizetik a korábban megszokott részt.

Ugyanakkor Balassa Balázs elmondta, hogy sajnos mindmáig nem derült ki, hogy az idén az állam részéről milyen szervezet finanszírozza, végzi a szúnyogirtást. Ami azért óriási gond, mert az időjárástól függően akár már április elején meg kellene kezdeni a biológiai védekezést.

Az önkormányzatok a korábbiak szerint a költségvetésükben elkülönítették a településükre eső költség ötven százalékát, a szövetség pedig ugyancsak a korábbi gyakorlat szerint már elindította a közbeszerzési eljárást a kivitelező kiválasztására. Ugyanakkor nem tudják, hogy a 40-50 milliós állami résszel mi lesz.

Az elnök sem tagadta, hogy nem igazán szabályos úgy közbeszerzést hirdetni, hogy nincs ott mögötte a biztos forrás. De úgy vélik, nem tehettek mást, mert a munkát időben el kell indítani, hogy később minél kevesebb gondot okozzanak a szúnyogok. Ha most nem pusztítják el a lárvák jelentős részét, akkor később a katasztrófavédelem sem bír a kifejlett szúnyogok tömegével. Amíg tart a saját pénzük, csinálják. Hogy utána mi lesz, arról fogalmuk sincs.

Mint Balassa Balázs elmondta, az önkormányzatok azt szeretnék, ha a korábbi években kialakult rend szerint, a megszerzett tapasztalatokra építve a jövőben is a szövetség szervezhetné a szúnyogirtást, az állam pedig a megszokott mértékben finanszírozná a munkát. A lényeg, hogy mielőtt tisztázódjon, hogyan lesz a folytatás.