A magyar turizmus évek óta jól teljesít: a KSH adatai szerint tavaly a kereskedelmi szálláshelyek 5,2%-kal több, összesen 12,5 millió vendéget regisztráltak, a vendégéjszakák száma 2017-hez képest pedig több mint egy millióval nőtt, így 2018-ban csaknem elérte a 31 milliót. Az ágazat szempontjából ugyanakkor komoly kihívást jelent, hogy a szaktudással és gyakorlattal rendelkező képzett munkavállalókból szinte égető a hiány.

Tavaly átlagosan 2,5 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya a vendéglátás és szállásadás területen, de a szezon közepén ez a szám elérte a 2,8 százalékot is. Mindezt tetézi a magas fluktuáció illetve, hogy a szektorban az átlagkeresetek mindössze a nemzetgazdasági átlag kétharmada körüli szinten vannak. Sok szállodában több tucat pozíció áll betöltetlenül, és nemcsak a képzettséget nem igénylő mosogatás és takarítás terén, hanem a vendégekkel idegen nyelven aktívan kommunikáló, vagy éppen az éttermi, konyhai szakmai feladatokat ellátó munkaerő tekintetében is. A hallgatók külföldi szakmai gyakorlatszerzése enyhítheti a hiányt Ez utóbbi, magasan kvalifikált munkaerőhiányt enyhíti a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat – véli Lugasi Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar dékánja. „Óriási potenciált jelent ugyanis a magyar szállodák és a vendéglátók számára az a több tucat turizmus-vendéglátás szakos hallgató, akik idegen nyelveket beszélnek, és fél vagy akár egy éven keresztül is dolgoztak már a képzéshez kapcsolódó külföldi gyakorlati programban, majd ennek leteltével hazajöttek.”

Fekete Alex, a BGE külföldi szakmai gyakorlatszervező partnere, a 14 országban jelenlévő, nemzetközi hátterű Smaller Earth Group által működtetett Resort Leaders program ügyvezetője hozzáteszi: az általuk szervezett hivatalos szakmai gyakorlati programokban résztvevő diákok elsődleges célja és motivációja is a munkatapasztalat szerzés, valamint az utazás és nyelvtanulás lehetősége. „Saját tapasztalataink tehát azt mutatják, hogy a többségük a külföldön megszerzett tudást itthon kamatoztatná. Óriási előnyt jelent számukra, hogy tapasztalt szakemberektől, professzionális környezetben – magas presztízsű és nagymúltú, 4-5 csillagos amerikai hotelekben – tanulhatják el a szállodai munka rejtelmeit 3, 6, vagy akár 12 hónapon keresztül, ami garantálja a további szakmai fejlődésüket, és hogy az önéletrajzukra minden HR vezető felkapta a fejét."

Recepció, étterem, vagy konyha – itthon mind értékes tapasztalat

A nyári szezonban a képzettséget nem igénylő munkakörök terén némi segítséget jelent a szektornak az olyan diákok munkája is, akik nem a turizmus vagy vendéglátás területén tanulnak, azonban az olyan felelősségteljes és komoly tapasztalatot igénylő pozícióknál, mint a szakács, a pincér vagy a recepciós, nem lehet betanított munkaerőt alkalmazni. Ebből a szempontból is hasznos a külföldi munkatapasztalat: „a három évvel ezelőtti indulás óta több százan szerezhettek munkatapasztalatot az Egyesült Államok elismert 4-5 csillagos szállodáiban, ahol magas szintű éttermi kiszolgálást és vendégfogadást, valamint konyhaművészetet is tanulhattak a hallgatók.

Eddig összesen több mint 120, csak az idei gyakornoki programunkra közel 60 turizmus-vendéglátás szakos hallgató jelentkezett, és ez a szám várhatóan bővül, hiszen még nem zártuk le a jelentkezést az ősszel induló turnusra” – teszi hozzá Fekete Alex. A munkatapasztalat, a nyelvtanulás, a kinti fizetés és az életre szóló élmények mellett a külföldi gyakornoki munka további előnye, hogy a programot itthon több felsőoktatási intézmény - így a BGE, a METU és a PTE - is elismeri hivatalos szakmai gyakorlatként.