Minimális mennyiségű erőforrás felhasználásával a maximális hatékonyság biztosítása minőségi szolgáltatásokkal – ezt nyújtja az intelligens város a lakóinak, akik a legújabb technológia segítségével igazodhatnak el az urbánus dzsungelben. Nemzetközi kimutatások szerint Észak-Európa és Kanada metropoliszai nyújtják a polgároknak a legokosabb városi életet, amit innovatív fejlesztésekkel, a környezeti terhelés csökkentésével, az életminőség javításával és hatékony közigazgatással tesznek élhetőbbé.

Kritikus tömegközlekedés

Az elektromotor és a dinamóelv feltalálójával igyekszik a kormány bizonyítani Brüsszelnek, hogy Magyarország is próbálja városait „kiokosítani”. Noha a Smart City projektek tőlünk nyugatra sokkal előrehaladottabb állapotban vannak, a Jedlik Ányosról elnevezett terv alapján akár a buszsávot is használhatnák az elektromos autók, illetve nemcsak bicikli, hanem elektromos bérautórendszert is kialakítanának, az elektromos autózás elterjesztését pedig az országos töltőhálózat kiépítésével szorgalmaznák.

Nem véletlen a kabinet igyekezete, 2013 januárjában ugyanis életbe lépett az az európai uniós direktíva, amely előírja, hogy 2020-ig Magyarországon mintegy 68 ezer elektromos töltőállomást kell létesíteni, és ebből 7000-nek nyilvánosnak kell lenni. Bár még messze vagyunk ettől, nem tűnik megvalósíthatatlannak a koncepció – derült ki az okos városok innovatív megoldásaiból ízelítőt nyújtó Urbania21 szakkiállításon, ahol az energetikai és az automatizálás területén jeleskedő ABB egy komplett elektromos töltőállomással demonstrálta igyekezetét. A cég 2012 áprilisában adta át Magyarország első gyorstöltő-állomását Budapesten, az Istenhegyi úton. Az ide kanyarodó elektromos autók sofőrjei fél órán belül ingyen, menetkészre feltölthetik járművük akkumulátorát.

A több mint 25 országot elektromos töltőállomásokkal kiszolgáló ABB hazánkban egyelőre még csak reménykedik, hogy egyre többen engedhetik meg maguknak az elektromos autó üzemeltetését. Reményeiket táplálja, hogy Európa több országában már a benzinkutakét közelíti az elektromos töltőállomások száma. Észtországban minden főútvonalon 50 kilométerenként „feltöltődhetnek” az árammal autózok, miközben a tallinni kormány saját elektromos autóflottával rendelkezik. Hollandia sem szégyenkezhet: a 16,7 milliós népességű országban szintén 50 kilométerenként terveznek gyorstöltő-állomást az ABB közreműködésével.

Az okos városok számos kritériumai közül a modern technológiát bevető innovatív fejlesztés és a környezeti terhelés csökkentése áll a középpontban. Ezek leglátványosabban a tömegközlekedés területén valósulhatnak meg. Az ABB-nek itt is vannak előremutató tervei és tapasztalatai: zajtalan és károsanyagkibocsátás-mentes, új-generációs közlekedési rendszer kiépítésével járulna hozzá az egyre duzzadó nagyvárosok életminőségének javulásához.

A kísérleti projekt Genfben valósult meg, ahol egy kijelölt vonalon elektromos autóbuszokon szállították az utasokat. A 135 fő szállítására alkalmas jármű feltöltése a kijelölt megállókban történt egy új típusú, vezeték nélküli, önműködő mechanizmuson alapuló, mindössze 15 másodpercet igénybe vevő gyorstöltési eljárás segítségével, miközben az utasok le- és felszálltak a buszra.

Agyban nagy

Az okos városok technikai hátterét nemcsak a jól ismert nemzetközi cégek projektjei biztosítják, hanem kisebb műhelyek innovatív ötletei is. A Budapesti Műszaki Egyetem fiatal csapata az Urbania21 kiállításon is bemutatta az alternatív meghajtású autók területén hozott új szemléletet a 21. század urbánus életviteléhez. A Paradicsom Csapat gárdája egy küllők nélküli agymotoros kerékkel rukkolt elő.

A futurisztikus fejlesztés lényege, hogy a motor a kerékben és nem a jármű testében helyezkedik el, a meghajtásról pedig akkumulátorok gondoskodnak. Ahhoz, hogy a koncepció ne csak a sci-fi filmekben köszönjön vissza, hanem az utcákon is energiahatékony egyszemélyes autók cirkáljanak, a fiatal tervezők szerint legalább 15-20 évet kell várni.

Okos választás

A városok „intelligenciahányadosát” a legújabb, a fenntarthatóságot segítő technológiai megoldásokon túl a lakók hozzáállása és bevonása is emeli. Párizs nemcsak az európai nagyvárosok által is irigylett közbringarendszerével és kölcsönözhető elektromosautó-hálózatával szerzett bérelt helyet a legjobban működő smart city-k között, hanem a városvezetés gondolkodásmódjával is.

A francia főváros első női polgármestere ugyanis a városi költségvetés öt százalékának elköltését a párizsiakra bízta, akik 20 millió euró sorsáról dönthettek. Az egy hétig tartó és október 1-jén zárult szavazáson 15 projekt közül választhattak a párizsi adófizetők, akiknek többsége a zöld területek növelése mellett tette le voksát. A legtöbb szavazatot a csupasz tűzfalak „beültetése” kapta, és már januárban elkezdik költeni az erre szánt kétmillió eurót.