A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a válaszadók bő harmada (38%) az ad hoc jellegű működés helyett előre kidolgozott és meghatározott, átfogó stratégiát követ. Az országban működő vállalatok több mint felénél (58%) célzottan foglalkoznak a létszám tervezésével, illetve egy kialakult, rögzített toborzási és kiválasztási folyamatot követnek (70%).
Fotó: depostiphotos
Mi alapján számít valaki megfelelő jelöltnek?
Az új kollégát kereső munkáltatók a jelentkezőket az elváráshoz mérten azok tapasztalata, bérigénye és végzettsége alapján ítélik megfelelő, vagy nem megfelelő jelölteknek.
Az elsődleges szempont az adott munkakörhöz szükséges tapasztalat megléte (ezt a cégek 75% jelölte meg a szellemi, míg 64% a fizikai munkaköröknél), amelyet a bérigény követ (54% és 49%).
A munkakörhöz szükséges végzettséget és annak minőségét a szellemi pozícióknál a hirdetők 56 százaléka, a fizikaiaknál pedig 45 százaléka tekinti alapvető szempontnak. Érdekesség, hogy
a végzettség a szellemi munkakörök esetében tavaly óta vesztett a fontosságából.
Jelenleg a munkáltatók elsődleges kihívása, hogy a jelentkezők gyakran figyelmen kívül hagyják a hirdetésben feltüntetett elvárásokat és azok megléte nélkül pályáznak a betöltésre váró pozícióra; különösen gyakori eset ez az elvárt nyelvtudás és/vagy szaktudás esetében – ezt a válaszadók negyede említette.
A munkáltatók többsége (57%) túl magasnak ítéli meg a munkavállalók által megjelölt fizetési igényeket.
A bér mértékéből azonban nem szívesen engednek a munkakeresők, hiszen számukra ez a legfontosabb szempont az álláskeresés során, erre vonatkozó információt keresik elsősorban már a hirdetésekben is. Ennek ellenére
a vállalatoknak csak 13 százaléka oszt meg információt a fizetésre vonatkozóan minden álláshirdetésében, további 31 százalékuk pedig csak alkalmanként, bizonyos munkaköröknél.
A munkavállalók attitűdje is kihívás elé állítja a cégeket: bár a helyzet sokat javult az elmúlt évhez képest, továbbra is negyedük hiányolja a jelentkezőktől a motivációt a meghirdetett pozíció betöltésével kapcsolatban és a felkészültséget. A jelentkezők mobilitását a válaszadók 17 százaléka jelölte meg problémaként, mivel sokan nem szívesen ingáznak vagy költöznek át egy másik településre a munkahely távolsága miatt.
Hogyan szélesíthető a megfelelő jelöltek tábora?
A hangzatosnak vélt, de homályos ígéretek, indokolatlanul magas elvárások és a hosszas megfogalmazások helyett konkrétumokra vágynak az álláskeresők, kiemelten például a feladatkör pontos leírására, a munkarend egyértelmű meghatározására és a hirdető cég nevére, lokációjára
– mondta Dencső Blanka, az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A kutatásról
1213 magyarországi céges kitöltést összesít, amelyek az álláskereső portál ügyfelei közül kerültek ki. Az adatok rögzítése három hullámban történt 2024 júliusa és szeptembere között.
