Pach Gábor (Fenegyerek Pálinka, Balatoni Kör elnök) kiemelte, hogy a Balatonnak véleménye szerint 12 hónapos desztinációnak kellene lennie, hozzátéve, hogy a Kör tagságának 90 százaléka nyitva is van egész évben, mert csakis ez lehet a továbblépés útja.
Ennek némileg ellentmondott egy másik résztvevő, Szetlik Gergő (Club Tihany Resort tulajdonos-vezérigazgató), aki azt mondta, ő már annak is örülne, ha két évszakos lenne a Balaton, nemcsak júniustól augusztus 20-ig dübörögne, vagyis a főszezonban.
A nyarat könnyű eladni a tónál. Na de mi van a többi évszakkal?
– tette fel a kérdést a szállodai szakember.
Böröcz István (Balatonfüredi Yacht Klub igazgató) megítélése szerint mindig az adott évszakhoz kell igazítani a helyi szolgáltatásokat, hozzátéve, városa,
Füred könnyű helyzetben van, hiszen az év 365 napján mintegy 480 rendezvényt kínál.
Azt is kijelentette, neki is az a véleménye, hogy tényleg egész évben nyitva kell lennie a tó környéki szolgáltatóknak, viszont
„csak kizárólag minőséget lehet eladni, bóvlit nem.”
Elmondta még, hozzávetőleg 10 ezer hajó van a Balatonon, amelynek nagy részét ki sem veszik a tulajdonosaik télre, hanem a vízen maradnak, és ők nagyon is igénylik, hogy a téli hónapokban is a kikötői vendéglátóhelyek elérhetőek legyenek és minőséget kínáljanak.
Szári Zsolt (Balatoni Halgazdálkodási NZrt. vezérigazgató) természetesen halászat-horgászat oldalról vizsgálta a kérdést, ezzel kapcsolatban elmondta,
az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a tóhoz érkező horgászok száma – halászatot folytatni a Balaton továbbra is, 2013. decembere óta tilos -, egy évben már mintegy 100 ezer horgász dobja be a horgot a tó partján, vagy beevezve a vizekre.
És más sportokkal ellentétben a horgászok fő szezonja a Balatonnál a tavasz és az ősz, akkor érkeznek a legtöbben versenyekre, vagy hobbi célból a tóhoz. Példának említette, hogy épp a múlt héten zajlott 1200 horgász részvételével a tavaszi egyhetes pontyfogó verseny Ábrahámhegyen (amely sajnos idén egy tragédia kapcsán is ismert volt, mert a verseny egyik 40 éves résztvevője rosszul lett versenyzés közben, és hiába érkezett hozzá két mentőegység is, köztük egy mentőhelikopter, nem sikerült megmenteni az életét – a szerk.)
Nyár vs. tél kapcsán a balatoni helyi szakértőktől elhangzott, hogy a vitorlázók közül a nagyhajótulajdonosok többsége nem lakik a hajóján, csak beszáll, elhagyja a kikötőt, megcéloz egy másikat, ahol szeret jót enni-inni, és nem szereti a felfedezőtúrákat sem, megbízható, bevált helyeket, jó minőségű, neves kikötői szolgáltatókat keres fel a mai kor nagyhajós vitorlázója a legszívesebben.
A balatoni hal hiánya-megléte témában pedig megtudhattuk, hogy háromféle halféleség a tóból minőségi magyar halminősítést kapott, hazai eredetvédelemmel 2017-ben, majd 2021-ben az EU által elismert, oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék védjegyet kapott, és, hallhattuk a hal-témában jeles szakértőtől,
„Ha nem is oldottuk meg teljesen a balatoni halak hiányát, azonban azok a vendéglátóegységek, akiknek van erre engedélye, hozzáférnek ezekhez a halakhoz egész évben"
- mondta a halszakértő. Kiderült még, hogy a ponty az egész évben elérhető halak közé tartozik, a süllő korlátos termék, híres balatoni keszeg azonban továbbra sincs egy szál se.
Vendégvárás területén pedig a panelbeszélgetés résztvevőitől összegzésként megtudhattuk (amit addig is sejtettünk), hogy
a vendég nem hülye, rossz minőségű reggelit például először és utoljára fogyaszt el egy adott szálláshelyen – oda többet nem megy vissza. Főként jó minőségű, helyi alapanyagokat keres, azt kell betenni a reggeli és a félpanziós választékba (friss dzsúzokat, helyi termelőtől érkezett tejet, tejterméket, felvágottféléket, húsalapanyagot stb.),
csak úgy beárazni jól egy szobát, ha minőségi az ellátás, a szolgáltatás, különben oda többet a lábát be nem teszi a vendég, és hírét is viszi a rossz tapasztalatoknak.
