A Városliget évi több millió látogatójával, fontos országos kulturális és rekreációs intézményeivel, és zöldjével az ország legnépszerűbb városi parkja. Az elmúlt kétszáz évben számos fontos, az ország történetét meghatározó eseménynek volt otthona és tanúja, története elválaszthatatlan hazánk történetétől: a reformkor „zöldbe menős” szokásaitól kezdve az 1896-os millenniumi ünnepségekig, egészen a modern kor változásaiig és megújulásáig. A park jelentőségét és gazdag múltját átfogó módon azonban eddig senki nem dolgozta fel – ez a hiány szűnik meg Lovas Dániel A Városliget története című, most megjelenő könyvével.
Fotó: Liget Budapest
A kötet hat fejezeten át, történeti hűséggel és olvasmányos stílusban meséli el a Városliget krónikáját. A történet 1752-ben kezdődik, amikor az Ökördűlőként ismert terület Pest város tulajdonába került, és bemutatja, hogyan vált a XIX. századi pesti polgárok életének nélkülözhetetlen részévé. A kötetben megelevenedik a reformkor hangulata, amikor a Liget már az emberek „zöldbe” vágyásának szimbóluma lett, de az olvasó megismerheti a Liget aranykorát, hanyatlását és újjáéledését is, valamint a híres személyiségeket és fontos eseményeket, amelyek a parkhoz köthetők. A kiadványnak köszönhetően azt is megtudhatjuk, milyen intézményeket húztak fel és bontottak el itt eleink, milyen volt a Liget aranykora és milyen volt akkor, amikor méltatlanul kevés figyelem hárult rá.
A könyv kiemelten foglalkozik a Városliget jelenével és jövőjével is.
A Liget Budapest Projekt, amely a kontinens legnagyobb volumenű, rangos díjakkal sokszorosan elismert városfejlesztési és kulturális beruházása, méltó helyet kap a kötetben. A szerző részletesen bemutatja, hogyan fejlesztették a parkot az új generációk igényeire szabva, miközben tiszteletben tartották történeti értékeit.
Fotó: Liget Budapest
A kötet ismerteti, hogyan valósultak meg olyan ikonikus épületek, mint az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza vagy a Millennium Háza, illetve hogyan újultak meg és bővültek a park zöldfelületei a Nagyjátszótértől egészen a Mőcsényi Mihály botanikus kertig. Az építészeti megújulások, a zöldterületek növelése és a modern kulturális intézmények megvalósítása egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a Városliget újra a városlakók és a turisták kedvelt célpontjává váljon, visszaigazolja mindet, hogy az új fejlesztéseket már több mint 12 millióan látogatták meg.
A kötet megjelenésének különös aktualitást ad, hogy éppen 210 évvel ezelőtt zajlott a Városliget elődjének, a Városerdőnek a tervezésére kiírt pályázat, amely az eltelt időszakra visszatekintve a Városliget története egyik legfontosabb mozzanatának bizonyult. A pályázat akkori nyertese az a Nebbien Henrik lett, akinek a terveihez 200 évvel később egy másik tájépítész csapat is visszanyúlt: a Garten Stúdiónak a Városliget tájépítészeti megújítására beadott nemzetközi tervpályázata szintén első helyen végzett.
