Mint a szakmai turisztikai blogból kiderül, az elmúlt tíz évben teljesen átalakult a munkaerőpiac:
míg 2013-ban még a munkavállalók több mint fele osztrák volt, 2023-ra ez az arány 41,3 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az EU-s és harmadik országból érkezők aránya.
Fotó: Depositphotos
A legtöbb külföldi munkavállaló Magyarországról érkezik – főként napi ingázók, akik Burgenlandban, Bécsben vagy Alsó-Ausztriában dolgoznak.
A magyarok aránya 11százalék, több mint kétszerese a németekének (4,5%). Őket követik a románok (3,7%), míg a harmadik országból származók közül a legtöbben törökök, bosnyákok és ukránok.
A turisztikai szektor munkaerőigénye a szezonális csúcsidőszakokban különösen megnő.
A törvény szerint évente 5 ezer, nem EU-s országokból érkező szezonális munkavállalót lehet alkalmazni, de ezt a keretet tavaly számos tartományban jelentősen túllépték – Tirolban, Felső-Ausztriában és Salzburgban akár 50 százalékkal is. A kormány válaszul 5.500 főre emelte a kvótát, és egy külön kontingens révén 2.500 főt von be a nyugat-balkáni EU-csatlakozásra váró országokból (például Szerbiából, Boszniából, Montenegróból).
Mint a blogból kiderül, az osztrák turizmus ma már elképzelhetetlen lenne nemzetközi munkavállalók nélkül.
Az ágazat egyre inkább támaszkodik a határon túli, főként kelet-közép-európai és balkáni munkaerőre, akik nélkül nem működnének a hotelek, éttermek és sípályák.
További részletek friss elemzésről ITT, illetve a GD Consulting szakmai blogjából és podastjából ITT.
