Fele annyian érkeztek külföldről, Európára szűkült a küldő piac

A kontinensünkről érkező látogatók dominanciája korábban is meghatározó volt hazánk turizmusában, azonban a vizsgált negyedévben az Európából beutazó külföldiek aránya már a 99%-ot is túllépte. A járványhelyzet miatt az Ázsiából és az amerikai kontinensről érkezők aránya 2020 IV. negyedévében még tovább zsugorodott (0,8%), míg 2019 azonos időszakában a bővülő piaccal a 4%-ot is elérte. A szomszédos országokból érkezők aránya is növekedett, 71-ről 77%-ra.

2020 IV. negyedévében a hazánkba tett külföldi látogatások száma 46%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az egynapos és a többnapos utazások 40, illetve 62%-kal csökkentek [1].

Az Európából érkezők 45%-kal kevesebb utazást tettek, az amerikai és ázsiai beutazások száma 90%-kal visszaesett. A szomszédos országokból tett látogatások száma 42%-kal csökkent.

A szomszédos országok közül legkevésbé a Szlovákiából és Romániából érkezők száma esett vissza (32 és 37%-kal). Első esetben a vásárlás, munkavégzés, rokon-, barátlátogatás, azaz a mindennapi élet részét képező célok voltak a leginkább utazásra ösztönzők. Romániából – a korábban említettek mellett – a saját ingatlan látogatása miatt is nagy arányban érkeztek. A legnagyobb mértékű látogatószám-csökkenés a Horvátországból érkezőknél figyelhető meg (83%), akiknél az átutazás volt a leggyakoribb cél.

Az 5,4 millió egynapos utazás 84%-a magánjellegű, 12%-a munkavégzési, közel 4%-a üzleti, üzletelési célú volt. A munkavégzés kivételével minden más célú motivációban jelentős volt a visszaesés. Az egynapos utazók több mint négyötöde a szomszédos országokból érkezett, a legtöbben Romániából (32%), Szlovákiából (25%) és Ausztriából (15%).

A külföldiek 1,4 millió többnapos utazást tettek Magyarországra 2020. IV. negyedévben, ezek 56%-a magánjellegű, 23%-a üzleti és üzletelési célú út volt, 23%-a munkavégzés miatt történt. A többnapos látogatás céljai alapjaiban változtak meg a járvány hatására. A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú utak száma tizedére, a rokon- és barátlátogatások száma is több mint a felére esett vissza.

A több napra hazánkba látogatók közül a legtöbben Németországból (247 ezer fő), Ausztriából (189 ezer fő), Romániából (170 ezer fő) és Szlovákiából (165 ezer fő) érkeztek. Fő küldő országaink közül Ausztriából csökkent a legkevésbé (17%-kal) a többnapos utazások száma az előző év azonos időszakához képest, a többi ország esetében azonban 40% feletti volt a visszaesés.

Mérséklődött a külföldiek tartózkodási ideje

2020 IV. negyedévében a beutazók hazánkban eltöltött ideje 48%-kal, 14,9 millió napra csökkent. Az egynapos tartózkodások száma 40, a több napra érkezők hazánkban eltöltött ideje 51%-kal rövidült. A külföldi beutazók átlagos tartózkodási ideje (2,2 nap) jelentősen nem változott az egy évvel korábbihoz mérten, de az egyes utazási célokon belül nagyobb különbségeket mutatva tükrözi az utazási lehetőségek szűkülését. A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 6,6 napot töltöttek el hazánkban, 1,4 nappal többet, mint 2019 azonos időszakában.

A külföldiek kiadásai 54%-kal csökkentek

A hozzánk látogató külföldiek 2020 IV. negyedévében folyó áron 209 milliárd forintot költöttek, 59%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.

Az egy napra érkezők kiadásainak összege (81 milliárd forint) 40%-kal csökkent. Az egynapos utakon belüli leggyakoribb utazási cél, az átutazás során tett kiadások kisebb mértékben, egyötödével csökkentek, a vásárlások száma és összege azonban több mint a felére esett vissza.

A többnapos utazásokhoz kapcsolódó kiadások összege (128 milliárd forint) az egy évvel korábbi költések 34%-a volt. A jellemzően magas költéssel párosuló szabadidős, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazásokon történt kiadások szinte teljesen elmaradtak. Az erre az időszakra jellemző, fajlagosan kiemelkedő költéssel járó városlátogató utak száma gyakorlatilag a nullára zuhant, és az üdülési célú látogatásokhoz kapcsolódó kiadások is nagymértékben csökkentek.

2020 IV. negyedévében az Ausztriából érkezők költöttek hazánkban a legtöbbet, 38 milliárd forintot, főként vásárlásra és fogászati kezelésekre. A Németországból érkezők 29 milliárd forintot fordítottak zömében a munkavégzéssel és az üzleti utakhoz kapcsolódó kiadásokra.

Számottevően kevesebb alkalommal utaztunk külföldre

2020 IV. negyedévében a magyar állampolgárok 2,1 millió alkalommal utaztak külföldre, 61%-kal kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 53, a többnaposoké 76%-kal csökkent. A munkavégzési célú utak száma 9,3, a szabadidős célú utazásoké 85%-kal esett vissza.

A magyarok külföldi utazásainak 78%-a egynapos út volt. Jelentősen csökkent az egynapos vásárlások, illetve az üzletelési célú utazások száma. A legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak, ám az odalátogatók száma is 43, illetve 49%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A magyarok félmillió többnapos utazást tettek külföldre. A többnapos utakon belül

    a szórakozási, városnézési és természetjárási célú utak aránya 3,2,
    a rokon- és barátlátogatásoké 20,
    a munkavégzési célúaké 56,
    a konferenciáké, üzleti utaké 17% volt.

A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Ukrajnába látogattak, a többnapos utak mintegy 82%-a ebbe a három országba irányult. Ausztriába 41, Szlovákiába 53, Ukrajnába 75%-kal utaztak kevesebben.

Negyedére csökkent a külföldi utazásokon eltöltött idő

2020 IV. negyedévben a magyarok átlagosan 1,7 napot töltöttek el utazásaik során külföldön, 0,9 nappal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az utazók külföldön töltött összes ideje 3,7 millió napot tett ki, amely 74%-kal kevesebb, mint az előző év azonos negyedévében.  

151 milliárd forint többlet keletkezett az utasforgalmi egyenlegben

Az utasforgalmi egyenleg a hazánkba utazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege [2]. 2020 IV. negyedévében az exportösszeg (a külföldiek kiadásai) 59%-kal, 209 milliárd forintra, az importösszeg (a magyarok kiadásai) 73%-kal, 58 milliárd forintra csökkent, így az egyenleg 49%-os visszaeséssel, 151 milliárd forintot tett ki. A forint-euró átlagárfolyam (360,58 forint) 2020 IV. negyedévében 8,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

[1]:↑ A korlátozó intézkedések 2020. júniusi feloldását követően a külföldiek magyarországi látogatásainak, valamint a magyarok nemzetközi utazásainak felvételei közel negyedévnyi kihagyás után a III. negyedévben folytatódtak. Az időszak alatt, főként az újabb, ismételt szeptemberi szigorítások miatt a kapcsolódó adatfelvételek mintavételi kerete csökkent, ami nem teszi lehetővé a korábbiakban megszokott, részletesebb adatok és elemzések közlését.

[2]:↑ Ez a fizetési mérleg idegenforgalmi egyenleg tételétől annyiban tér el, hogy tartalmazza a nemzetközi közlekedésre fordított kiadásokat.