Elhangzott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 19,5 millió vendéget mért, ez azonban nem számol a szállodahajókon alvó nagyjából 600 ezer külföldi turistával.

Ez azt is jelenti, hogy a húszmilliós vendégszámot a magyar turizmus a tervekhez képest korábban teljesítette.

Mint az MTI híradásából kiderül, Guller elmondta azt is, hogy a magyar turizmus növekedése az uniós átlagot 2,5-szeresen meghaladta az eddigi adatok alapján, a magyar GDP-hez pedig 14 százalékkal járult hozzá a turisztikai szektor.

Az elmúlt tíz év eredményei között kiemelte a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerének bevezetését, amellyel pontos információval rendelkeznek a turisztika helyzetéről, és ezen alapul az adatvezérelt ágazatirányítás.

Valamint jelentősnek nevezte a repülőtér visszaszerzését, mert a dinamikus utasszám-növekedés is abból fakad, hogy végre közös az állam és a repülőtér tulajdonosa-üzemeltetője célja: azaz minél több repülőgép érkezzen Budapestre.

Hozzátette: a vendéglátás, vagy a szálláshely-szolgáltatás áfacsökkentése és a Kisfaludy-program szálláshelyfejlesztése fontos eredmények, ez utóbbival több mint 400 milliárdot juttattak a vidéki magyarországi szállodák fejlesztésére, emellett néhány hónapja a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont fix 2,5 százalékos hitelei segítenek minden turisztikai vállalkozást.

Guller Zoltán ugyanakkor kijelentette,

szakaszhatárhoz ért a magyar turizmus, lényegesen több turistát nem lehet Magyarországra hívni e jelenlegi kapacitások mellett. A következő években azon dolgoznak, hogy az országba ne több, hanem jobban költő, és tovább maradó turista érkezzen.

Az elnök több témában is közös gondolkodásra kérte fel a szakma szereplőit.

Ezek között példaként említette, hogy 10-15 ezer szállodai szoba hiányzik Budapesten, ezt a piacnak a következő négy évben fel kellene építeni állami hitelek segítségével. Egy másik az Airbnb-kérdés, amely meg fog szűnni két fővárosi kerületben is.

A dunai turizmus kérdése Budapesten szintén fontos, mivel 2027-től új szabályozás lesz a hajók kikötésére.

Másik ilyen téma a vendéglátás rendszerszintű megújítása, részben a már bejelentett 5+1 intézkedéscsomaggal, amellyel nagyjából 100 milliárd forint kerül vissza a szektorba, a következő héten a közlönyben megjelenő részletszabályoknak megfelelően.

A budapesti műemlék fürdők felújítása, az országos jelentőségű fürdők energetikai fejlesztése témakörében is kérte a szakma javaslatait, ahogy szükségesnek nevezte egy új, nagyszabású turisztikai attrakció létrehozását.

A digitális, adatvezérelt és fenntartható turizmus témákban is várják a szakma véleményét. 

Guller Zoltán jelentette be, hogy 19 hónap után távozik posztjáról Csendes Olivér, a Visit Hungary vezérigazgatója. Az MTÜ elnöke megköszönte a szakember eredményes munkáját, majd Csendes Olivér ezt követően szakmai prezentációjában elmondta:

a Turizmusfejlesztési Stratégiában eredetileg 2030-ra kitűzött célokat – az évi 20 milliós vendégszámot és az ágazat GDP-hez való hozzájárulásának 14 százalékra növelését – már tavaly sikerült elérni. Hangsúlyozta, mindez nem valósulhatott volna meg a szakmai partnerek és a szolgáltatók aktív közreműködése nélkül.

A tradíciónak megfelelően a Turizmus.com kiadója ezúttal is különleges kulturális programmal kápráztatta el a meghívott közönséget: Péter Bence világhírű zongoraművész és zeneszerző lépett a színpadra. A Guinness-rekorder művész neve egyet jelent a virtuóz technikával és a modern szemléletű zongorajátékkal. Videóit világszerte több százmillióan látták, koncertjei rendszeresen telt házasak.