Néhány napja adta hírül a Magyar Távirati Iroda, hogy egy új jogszabálytervezet szerint több munkakörnél is eltörölnék a szakképzettség előírását. Ha életbe lép, a rendelkezés számos munkakört érint a turizmusban is, így a munkavállalók OKJ-s bizonyítvány vagy diploma nélkül is betölthetnének bizonyos munkaköröket az idegenforgalomban.

A kormány weboldalán megtalálható jogszabálytervezet – mely az érintett szakmai szövetségekkel folytatott egyeztetések után került megfogalmazásra – a következő idegenforgalmi munkaköröket érinti: szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység; utazásszervezés és -közvetítés; rendezvényszervezés; utazási irodai ügyintézés (valutaváltás, szálláshely- és programközvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése); ügyfélszolgálat, információnyújtás és szabadidő-szervezés.

Mennyit ér a papír?

Az utazási irodásokhoz hamar eljutott a hír, az egyik közösségi oldalon működő csoportjukban többen kifejezték felháborodásukat. Sokan azzal kapcsolatban fejezték ki aggodalmukat, hogy egy utazásszervező nem fogja megtanulni így az alapokat, mások szerint azonban nem a papíron múlik, hogy ki mihez ért, és a gyakorlat sokkal többet ér, mint az iskola.

Az egyik hozzászóló, Szarvas Anikó idegenforgalmi szakértő - aki korábban tankönyvet írt Rendezvényszervezés címmel - hozzátette, hogy a szakmai végzettséget eddig sem vették kötelezően a turizmus minden ágában, kivéve a szakmai tevékenységért felelős személy esetében. „Hogy egy-egy utas nincs tisztában a desztinációk elhelyezkedésével, az megbocsátható. Egy turisztikai alkalmazott azonban nem engedhet meg magának ilyet. A képzés ellehetetlenítése igenis kockázat a turisztikai szakma egészére nézve. A rendezvényszervezés a MICE számára óriási veszteség, egy szálláshelyen a szállodaportás az, aki belépéskor meghatározza a vendég közérzetét, épp ezért a szállodaportás képzés elengedhetetlen, a protokollismeretek oktatás hiánya pedig unintelligens társadalom kialakulásának képét vetíti előre. Bízom benne, hogy előbb-utóbb pótlásra kerül mindaz, ami hozzá nem értés miatt került ki a rendszerből” – kommentálta a törvénytervezetet Szarvas Anikó. Hozzátette továbbá, hogy az ő korábbi - önkormányzattól kapott - információi szerint már régóta nem kell semmilyen végzettség ahhoz, hogy valaki rendezvényszervező vállalkozó legyen, bár eddig legalább megvolt a lehetőség arra, hogy ezt OKJ-s képzés keretében lehessen tanulni. A képzés eltörlésével azonban ma már bárki megcsinálhatja rendezvényszervező vállalkozását teljes szakértelem nélkül, ráadásul elmondása szerint egy felelős személyre sincs szabályozás.

Szarvas Anikó elmondta továbbá, hogy jelenleg három turisztikai OKJ-s képzés áll rendelkezésre, mindegyik kétéves időtartamú: idegenvezető, turisztikai szervező és értékesítő, illetve lovastúra-vezető OKJ-s tanfolyamok közül lehet választani. Szarvas Anikótól megtudtuk, hogy többek között az utazás-ügyintéző, a rendezvényszervező (melynek előfeltétele volt az utazás-ügyintéző képzés), a protkoll ügyintéző és a szállodai portás képzéseket törölték el.

A MUISZ is részt vett az egyeztetésen

Dr. Füri Mihályné, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége etikai és jogi bizottságának vezetője kérdésünkre elmondta, a MUISZ részt vett a szaktárcával zajló tavalyi egyeztetésen, és kiemelte, hogy a tervezet egyelőre véleményezés alatt áll, az észrevételeket május 7-ig lehet jelezni. Füri Mihályné hozzátette, hogy – mivel egyelőre tervezetről van csupán szó – az értékesítési munkakörhöz most még szükséges az idegenforgalmi végzettség – ez a jogszabály egy 1997-es IKIM rendeleten alapul. Bár a kötelező szakmai végzettség előírása jelenleg hatályos, az OKJ-s képzések közül már kikerültek az érintett idegenforgalmi tematikájúak.

Egyúttal a MUISZ álláspontját is kifejtette a témával kapcsolatban: „A MUISZ véleménye az, hogy nem feltétlen szükséges ehhez a munkakörhöz idegenforgalmi végzettség, más diplomával, bizonyos esetekben akár érettségi bizonyítvánnyal és megfelelő gyakorlattal, képzéssel jó szakember válhat valakiből.” Kérdésünkre továbbá elmondta, hogy természetesen nem fog tudni bárki utazási irodát nyitni, hiszen a tevékenységért felelős személyre vonatkozó előírás nem változott.

Füri Mihályné a valutaváltásra és az IATA-ra is kitér: „A jogszabálytervezet nem érinti a valutaváltást ebben a formában, mivel bár kikerül az IKIM rendelet hatálya alól, de attól még a pénzváltási tevékenységet szabályozó jogszabály továbbra is előírja a végzettséget. Ugyanígy az IATA sem változtat a repülőjegy-értékesítés személyi feltételeire vonatkozó előírásokon, így sem a valutaváltásra, sem az IATA-ra vonatkozó szabályok nem változnak.”

Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtófőosztályát is, ahonnan a következő választ kaptuk:

"Nagyon bonyolult és sokszor átláthatatlan rendszer alakult ki azzal kapcsolatban, hogy mely tevékenységet milyen képesítéssel lehet végezni Magyarországon, ezért jelentős igény alakult ki a szabályozás rendbetételére. A követelmények egyszerűsítését két irányból kezdte meg a Minisztérium: egyrészt a képesítésekre vonatkozó jogszabályi környezet átláthatósága növekedett a módosítások nyomán, másrészt számos idejét múlt, vagy nem életszerű képesítési követelmény eltörlésére került sor.

A 2013 során elvégzett felülvizsgálat alapgondolata az volt, hogy az állami szabályozásnak csak a minimálisan szükséges mértékben szabad beavatkoznia a piaci viszonyokba. E minimális feltételeknek ki kell terjedniük a kockázatok megfelelő kezelésére, például garanciát kell nyújtaniuk arra, hogy a tevékenység során emberi élet, egészség, vagyoni, vagy tárgyi eszköz kár okozása kizárható legyen, ugyanakkor ne jelentsen hátrányt a szakmával rendelkező magas szintű szaktudással rendelkező munkavállalóknak sem.

A vállalatok nagyobb hatékonysággal képesek felismerni a képzettségre vonatkozó saját igényeiket, tevékenységüket megfelelően képesek ezekhez adaptálni, ezeken felül a munkaerőpiac megnyitásával nagyobb körből választhatják ki leendő munkavállalóikat a belépési feltételek enyhítését követően. Az intézkedés hozzájárul a piac öntisztulásához, mely során a károkozás elkerülésének más garanciái mellett a megfelelő szakembereket a fogyasztó, illetve a vállalkozó választja ki.

E megfontolások mellett azt is szem előtt kell tartani, hogy bármely követelmény megszüntetése vagy egyszerűsítése nem jelenti azt, hogy a hátteréül szolgáló végzettséggel nem végezhető az adott tevékenység, vagyis elértéktelenedik, feleslegessé válik az oktatása. A végzettséggel rendelkező vállalkozó, munkavállaló a képesítéshez nem kötött tevékenység végzése során is magasabb szintű szolgáltatást, vagy termelést képes nyújtani, ennek megfelelően a tanulók, munkavállalók továbbra is érdekeltek magasabb képzettség, képesítés elérésében. Így a képesítés egy újabb, de nem kötelező garanciaként funkcionál az egyes üzleti tevékenységekre vonatkozó más előírások betartása mellett. Természetesen a munkaadó továbbra is előírhatja adott végzettség meglétét a munkavállalói számára, a magasabb szintű szolgáltatás választásának lehetősége a fogyasztók számára továbbra is biztosítható.

Véleményünk szerint a képzőhelyeket nem éri hátrány a rendelet módosításával, hiszen a tanulók létszáma nem csökken. A vállalati igények fokozottabb figyelembe vétele révén a képzés-kínálatuk megfelelőbben tükrözheti vissza a piac elvárásait, ami stabilabb működést tesz lehetővé számukra. Emellett a vállalati belső képzések átjárhatósága is növekedhet, hiszen az, hogy a képesítési követelményeket nem külső szabályozásnak, hanem az adott vállalkozásban megszokott képzési eljárásrendnek, belső minőségbiztosítási elveknek megfelelően lehet meghatározni (az államilag szabályozott garanciaelemek betartása mellett), ami növeli a munkavállalói rugalmasságot, és a piaci igényeknek megfelelő szaktudás mértékét, végső soron hozzájárul a munkavállalók számának további növeléséhez."

Elment a vonat?

A Magyar Szállodaportások Aranykulcs Egyesülete sajnos késve szerzett tudomást a készülő jogszabálytervezetről, ezért lekésték a május 7-ig megállapított véleményezési határidőt. Azonban enélkül is teljesen nonszensznek tartják, hogy mostantól boldog-boldogtalan beállhat a szállodák pultjai mögé, és a hozzánk érkező idegenek előtt ők képviselik majd hazánkat. Az egyesület elnöke, Ungár Tamás szerint a világban példa nélküli határozat készül, hiszen sehol nem engedik, hogy megfelelő képzés nélkül bárki beállhasson a pult mögé. Egyesületük nevében szándékoznak megkeresni a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét (MSZÉSZ), hogy együtt lépjenek fel a megfelelő válaszlépés előkészítésére, hiszen az aranykulcsosok ebben az esetben a munkavállalók oldalát képviselik, az MSZÉSZ pedig a munkaadókat.

Az aranykulcsosok azt szeretnék elérni, hogy az OKJ-s szakképzés mellett (vagy ahelyett) a szakintézmény (BGF) keretein belül, fakultáció jelleggel folytatódjon a leendő kollégák oktatása. Egyben hiányolják a nyilvános vita elmaradását is ez ügyben, hiszen úgy vélik – teljes joggal –, hogy e jelentős lépés tervezete előtt több oldalról is kellett volna szakvéleményeket összegyűjteni és mérlegelni az illetékes szerveknek. Mivel Magyarországon a legfelsőbb szinten elvárják, hogy a turizmus továbbra is húzóágazat legyen, ezért az aranykulcsos portások egyöntetű véleménye szerint a foglalkoztatási ráta növekedése érdekében nem szabadna gyors és elhamarkodott lépéseket tenni. Mint ahogy bíznak abban, hogy ez nem is fog megtörténni.