„A kulturális tárca fontosnak tartja a kistelepülések közösségi tereinek, így a tájházaknak a fejlesztését is, hiszen ezek az oktatás és szórakoztatás mellett komplex módon látnak el kulturális örökségvédelmi, hagyományőrző, identitást erősítő feladatokat, ugyanakkor a falusi turizmus kiváló helyszínei is” – mondta el Cseri Miklós a Magyarországi Tájházak Szövetsége XII. országos szakmai konferenciáján, amelyet 2014. szeptember 25-27. között tartanak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándon.

A Baranya megyei Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő Hosszúhetény tájháza az 1860-as években épült. A műemléki épület a 19. század közepétől a 20. század első feléig mutatja be a dél-dunántúli népi építészet jellegzetes lakóházát. Az épületet és a benne lévő értékes magángyűjteményt 2008-ban vásárolta meg az önkormányzat. A nyitott lábas pajta mezőgazdasági gyűjteményének darabjai közül kiemelkedik a 19. század végéről származó, és még ma is működőképes Röck-féle cséplőgép. A közösségi térként szolgáló, felújított istállót táborok, rendezvények, múzeumpedagógiai programok számára alakították ki a közelmúltban. A tájház és udvara az udvari kemencével együtt, a falu oktatási-nevelési intézményeinek, valamint a civil szervezeteknek, a Hosszúhetényi Hagyományőrző Együttes és a helyi kézművesek rendezvényeinek biztosít alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk átörökítésére.

A hosszúhetényi tájház felújításra és kiállításokra 2010 és 2014 között összesen 13,7 millió forintot nyert a kultúráért felelős tárca múzeumszakmai pályázatán.