Az MKIK GVI konjunktúra indexének idei első félévi értéke 3274 cég válasza alapján plusz 52,6 ponton áll, ami a kutatás 1998-as indulása óta a legmagasabb érték, az előző fél évben plusz 49 pont volt.
Kiemelte: a korábbi évek tendenciájával szemben a kis- és középvállalkozások körében is magasabb lett a bizalom, és a felmérés szerint csökkent a cégek bizonytalansági mutatója.
Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy eddig az MKIK GVI konjunktúra-mutatója együtt mozgott a magyar GDP növekedésével, a mostani index értéke magas pozitív növekedési ütemet jelez előre, és szerinte tartható és reális a kormány idei és jövő évi 4 százalékos gazdasági növekedési várakozása.
Az MKIK elnöke szólt arról, 2014 áprilisa óta a cégek bővülő munkaerő-keresletet jeleznek, a legfrissebb felmérésben a válaszadók közül 19,5 százalékkal többen mondták, hogy bővítenének, mint ahányan leépítenének.
Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy a cégek 68 százaléka nem talál megfelelő szakképzett dolgozót, 8 százalékánál felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember hiányzik, 30 százalék pedig képzettség nélküli munkaerőt sem talál.
Az MKIK elnöke beszámolt arról is, hogy 400 céget kérdeztek meg a közbeszerzési gyakorlatról a konjunktúra felméréstől függetlenül. Eszerint 11 százalékuk indult az elmúlt egy évben nemzetközi és magyar közbeszerzési eljáráson, 47 százalékuk rendszeresen tájékozódik a közbeszerzési lehetőségekről, de 48 százalékuk nem figyeli a kiírásokat, 5 százalékuk pedig nem válaszolt.
A kamara közbeszerzési tanácsi tevékenységéből származó adatai szerint 2017-ben 8811 uniós és nemzeti közbeszerzési eljárás volt Magyarországon, összértéke elérte a 3629 milliárd forintot, ebből a kkv-k 1458 milliárd forint értéket vittek el.
Kérdésre válaszolva az MKIK elnöke elmondta, hogy a gazdasági növekedés mellett a jövőben a fenntarthatóságra kell a figyelmet összpontosítani, a kamara kidolgozta erre vonatkozó javaslatát minden alrendszerre, és erről majd a kormánnyal konzultál. A fenntarthatóság érdekében tett javaslatok között említette egyebek között az oktatás, a természettudományos terület és a duális képzés, a digitalizációs tudás, a nyelvtudás erősítését.
