A rendezvényt tíz órakor nyitja meg Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Tárlatvezetést tart Dobosi Viola, aki az előembertelepet feltáró Vértes László munkatársaként bukkant rá egy 6-7 éves előembergyermek tejfogtöredékeire.

A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye a látogatók elé tárja az Által-ér teraszait, amelyekben az első eszközöket és csontokat fölfedezték. Az egyik lelőhelyen megkövült lábnyomok láthatók, amelyek őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól és az előembertől származnak, az egykori hévizes források gazdag élővilágát fölidézve.

A feltárás évfordulója alkalmából szervezett programon a gyermekek őslóra és ősmedvére gyakorolhatják a célba dobást, vetélkedhetnek lábnyom felismerésben, lápon járásban. A múzeum minden Samu nevű látogatóját Vértes László könyvével ajándékozza meg.

Az előembertelep környezetét 2014 nyarán újította fel a település önkormányzata. Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével Európa egyik legidősebb előembertelepét.

Az ásatáskor napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett, körülbelül 350 ezer évvel ezelőtt élt előember hátrafelé kicsúcsosodó tarkócsontja. A tudományos nevén Homo erectus seu sapiens paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedő és a már értelmes ősember között.

A lelet azért egyedülálló, mert csak itt fordulnak elő az ember ősének csontmaradványai az általa használt eszközökkel, tűznyomokkal, településmaradványokkal, valamint az akkor élt állatok és növények lenyomataival együtt.