Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány stratégiájában kiemelt szerepet kap a vidék fejlesztése, ezen belül az erdők környezetvédelmi és gazdasági szerepének növelése. Az előző hét évben mintegy 97 milliárd forintból történt erdővédelmi és erdőgazdasági fejlesztés 180 ezer hektáron.

Az államtitkár elmondta, hogy 2030-ra megduplázódhat az Európai Unióban a faanyag iránti igény, amelyre már most fel kell készülni: a jelenlegi 21-ről 27 százalékra kel növelni az erdőterület nagyságát.

A magán és állami tulajdonú erdőgazdaságok fejlesztésével a vidéki élet is javulni fog, egyrészt nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi hozzáadott szolgáltatásokat is fejlesztik, másrészt munkahelyeket is teremtenek – tette hozzá a politikus. Az állami erdőterületek nagysága több mint egymillió hektár, a magánerdőké pedig mintegy 85 ezer hektár.

Emelkedik a széndioxid megkötési képesség

Mózes Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkárságának osztályvezetője hozzátette: az erdőtelepítések következtében egymillió tonnával nő - az eddig háromról négy millióra - a hazai erdők széndioxid megkötési képessége. Ez a törekvés összhangban van az Európai Unió új szabályozási sarokpontjával, amely többek között az üvegházhatású gázok mennyiségének nagyobb arányú megkötését szorgalmazza. A hazai erdőterületek Magyarország széndioxid kibocsátásának 15-17 százalékát kötik meg éves szinten.

Az osztályvezető elmondta azt is, hogy az erdőket fel kell készíteni a klímaváltozásra. Ebben a munkában hangsúlyos szerepet kap a terméktanács, amely a megfelelő szaporítóanyagokat biztosítja az erdőgazdaságoknak. Kárpáti Béla, az EESZT elnöke az MTI-nek elmondta, az Európai Unióban Magyarország termeli az egyik legtöbb szaporítóanyagot, 250-260 millió erdészeti csemetét állítanak elő évente, amelynek 40 százalékát exportálják.

A konferencián együttműködési megállapodást kötött az EESZT a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A kamara elnöke elmondta, hogy ennek értelmében a szervezet a terméktanáccsal előre egyeztetett álláspontot képvisel, a terméktanács pedig kikéri a kamara véleményét döntései meghozatala előtt. Ezzel erősödik mindkét fél szerepe a gazdaságban, illetve hatékonyabban léphetnek fel a jövőben az esetleges joghasználati, vagy jogalkotási kérdésekben – tette hozzá Győrffy Balázs, aki elmondta azt is, hogy a hazai erdőknek két százalékát termelik ki évente, miközben a területük négy százalékkal nő.

Az EESZT-nek több mint hétszáz tagja van, termelők és kereskedők is. a szervezet 2009 óta tagja az Európai Erdészeti Szaporítóanyag-termelők Egyesületének.