A délelőtti konferencia fő témája a nemzeti integráció fejlesztési rendszere a Kárpát-medencében, míg a délutáni ennek folytatásaként támasztotta alá a régióban való gondolkodás szükségességét mind gazdasági kitekintő, elemző – ide értve a turisztikai szektort is –, mind pedig történelmi-visszatekintő vonatkozásaiban.
Re-integráció és humán tőke
Molnár György, a közel egy éve létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) hálózatfejlesztési igazgatója, majd Fráter Olivér, az intézmény alelnöke kiemelték, hogy stratégiai céljaik összevágnak a Világtalálkozó üzenetével, vagyis azzal, hogy minden magyar felelős minden magyarért. A külhoni magyarokat bekapcsolva a nemzeti vérkeringésbe valódi hálózatokat és hatékony, partnerségi megállapodásokkal megerősített szolgáltatásokat lehet létrehozni a megfogalmazott elvi feltételek mentén, azon a területen, amit az előadók Kárpát-hazaként aposztrofáltak. Ez a gondolatsor egyébként a jövő héten megrendezésre kerülő Országos TDM Konferencián is téma lesz, a turizmusszervezési vetületeit tekintve. Duray Miklós, aki felvidéki politikusként itthon is legenda már, az integráció kérését meghaladva re-integrációról beszélt, mintegy megtisztítva a szóra rárakódott félreértésekre és konfliktusokra sokszor okot adó vagy félreérthető képzettársításoktól. Ahogy magyarázta, egység nincs, de egyetemesség igen, egy olyan humán erőtérről szólt, amely képes összehangolni és összekapcsolni a magyarság érdekeit és törekvéseit.
Vízió: tervezés, innováció és bátorság
Garaczi Imre egyetemi docens bevezette a szép számmal összegyűlt hallgatóságot a 2014-2020-as operatív fejlesztési programok kárpát-medencei szintű lehetőségeinek részleteibe is. Ma van már fejlesztési logika, kormányzati eltökéltség, és léteznek prioritások is, amelyek elősegíthetik a vegyes vagy hibrid modellek megvalósítását úgy a kultúra, az oktatás, mint a turizmus területén. Az EMMI helyettes államtitkára, Köpeczi-Bócz Tamás mindezt megerősítve hozzátette, hogy a saját érdekeink képviseletére uniós szinten is egyre inkább szükség van és lesz, és a fejlesztési összegek jelentős hányada, akár 10%-a a határokon átívelő programokat támogatja majd.
Kárpát-medencei Fejlesztési Alap
Horkay Nándor, szintén az NSKI igazgatója pedig azt hangsúlyozta, hogy a szimbolikus politikai lépések után mennyire időszerű a párbeszéd, a cselekvés, a gazdaságosság, a kárpát-medencei nyitás politikája és a humán vagyon megőrzése, most már operatív szinteken. A közpolitikában a nemzeti akadálymentesítésről is beszélt és arról, hogy létrehozzák hamarosan a Kárpát-medencei Fejlesztési Alapot. Most éppen 32 projekt van már tervszinten, és három konkrét hálózatról is beszámoltak az érintettek, mint határokon átívelő fejlesztési mintaprogramokról. A munkerőpiaci szolgáltatások és képzések, az önkéntes tűzoltómozgalmak, valamint az energiaköltség-csökkentő otthonfelújítási kezdeményezések már ilyenek.
Közép-Európa, honnan-hová?
A Közép-Európai Club Pannonia Egyesület (KEP) elnöke, herceg Esterházy Antal elismerést vehetett át Tanka Lászlótól, a Világtalálkozó elnökétől, a világ magyarságáért tett munkásságáért a rendezvényen. Köszöntőjéhez csatlakozott Czeglédi József, a KEP ügyvezetője, aki a párbeszéd kritériumrendszerét felállítva adott útmutatót a tanácsokozáshoz. Törekedjünk a legtöbb irányból történő megközelítésre, építsünk a tanulságokra, sohase tekintsük lezártnak a párbeszédet, törekedjünk a konszenzusra, és végül legyünk bizalommal egymás iránt, hogy az ellenségből ellenfél, majd barát születhessen. Új mérföldkövet jelent az NSKI aktív megjelenése a találkozón, amelynek súlyponti témája volt a Thomas Hotelben is a Kárpát-medence magyarságának sokoldalú bemutatása, illetve annak latolgatása, hogy mennyiben változott Európa arca és szerepe, gazdasági és politikai ereje az első világháborút követően, egészen a mai, ukrán válságig, amelyet volt kijevi nagykövetünk, Bársony András mutatott be, kicsit másként.
Leszakadás helyett felzárkózás
A történelmi visszatekintést tartalmas előadásával Marinovich Endre címzetes nagykövet nyújtotta, majd Szakály Sándor történész vizsgálta ugyanezt a témát, míg Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke óvatos optimizmusra okot adva elemezte a régió gazdasági perspektíváit a versenyképesség tekintetében. Hazánk 2010 és 2014 között sikeres talponmaradási teljesítményt nyújtott, amelyet az a tény is igazol, hogy a német autóipari befektetések terén Magyarország a negyedik helyen áll. Leszakadás helyett most már inkább gondolkodhatunk felzárkózásban, amelyhez az egyik megoldás a regionális, V4-es, V6-os és kárpát-medencei rendszerekben való gondolkodás és fejlesztés. A tanácskozást több, kisebb felvidéki, erdélyi, délvidéki és őrvidéki előadás zárta, majd reprezentatív állófogadásra került sor.
