„Természetesen az újranyitás a szálloda és vendéglátóiparban, valamint a retailben ismét általános munkaerő-hiányhoz vezetett, hiszen már a második hullámban ezekből a szektorokból elbocsátott munkaerőt felszívták azok az iparágak, melyek a járványhelyzet alatt is üzemeltek vagy esetlegesen még bővültek is. Erősödött a munkaerő-felvétel több üzleti szolgáltató központban és mivel a szállodaiparból rendszerint egy vagy több nyelvet beszélő kollégákat bocsátottak el, ők releváns jelölt állománynak bizonyultak ebben a szektorban. Szintén bővültek a logisztikai cégek a második hullám alatt, a rengeteg online rendelésnek köszönhetően, de ugyanígy a vendéglátóhelyek vagy a retail áruházak kiszállítással foglalkozó egységei is” – nyilatkozott a piaci változásokkal kapcsolatban Sinka Edina a Randstad operációs igazgatója.

Az átoltottság pozitív hatását a munkaváltási kedven is érezni lehetett, ugyanis - a szakember elmondása szerint - 2020 novembertől egészen 2021 májusig a jelöltek ha érdeklődtek vagy pályáztak is, sok esetben léptek vissza a folyamat közepén vagy végén arra hivatkozva, hogy bizonytalan a helyzet vagy a járványtól való félelem miatt, ezért inkább kivárnának. Ez a jelenség a jelen helyzetben már nem érezhető, újra beindult a munkaerő-piac és vele együtt a váltási hajlandóság is.

Vendéglátás: elveszett bizalom

A nyitással azonban nem került automatikusan jó helyzetbe a vendéglátás. A HORECA a kereskedelem és logisztikai szektorral szemben nincs túl jó helyzetben a vonzerő szempontjából, így nem lehet attól tartani, hogy könnyedén vissza tudnák csábítani a korábbi alkalmazottakat. Az elbocsátott vagy elvándorolt munkaerő ugyanis az elmúlt időszakban, a korábbiakban jelzett szektorokban helyezkedett el, melyek előnye amellett, hogy stabilnak minősültek a járványhelyzet alatt még az is, hogy sokkal tervezhetőbb a munka-magánélet szempontjából, nem dolgoznak ünnepnapokon, hétvégéken, és viszonylag ritkán kell műszakokban dolgozni, ami viszont a HORECA szektorban természetes.

„A HORECA elvesztette a bizalmat ezért jelenleg nem ritka, hogy egy szakácsnak a korábbinál jóval magasabb fizetést kell ígérni. Mindezek mellett a foglalkoztatás transzparenciája is jellemzőbb a kereskedelemben és a logisztikában, mint a HORECA-ban, valamint többen tartanak még a nyári szezon után az esetleges negyedik hullámmal érkező újabb szigorításoktól a HORECA szektorban” – mondta el Sinka Edina.

A munkáltatók közötti bérverseny már berobbant a demográfiai, és gazdasági helyzet miatt, ez nem lehet csupán a járványhelyzethez kötni. A COVID előtt is több szektor küzdött munkaerő-hiánnyal és természetesen a megtartás egyik fontos tényezője sok egyéb motivátor mellett, de mindenképpen dobogós helyen a munkabér.

A tavalyi év végén a Randstad által elindított globális kutatás, Magyarországon 300 cég HR vagy ügyvezetője részvételével az alábbi eredményt kapták arra vonatkozóan, hogy terveznek-e bővülést vagy esetlegesen csökkentést. A résztvevő cégek mindössze 2%-a tervez munkaerő csökkentést, ezzel szemben 33% tervez munkaerő felvétellel. Ezt tovább erősíthető még azzal is, hogy a mintavétel időszakában még bőven bizonytalan volt a helyzet, jelenleg a gyakorlatban ennél magasabb számot látunk, sokkal többen bővítenek, mint amennyien tervezték.

„Alapvető optimizmus uralkodik jelenleg az álláspiacon, a munkaadók körében. A pandémia miatt átmenetileg felfüggesztett vagy konszolidáltabb keretek között zajló aktivitások most új lendületet kaptak és a beruházásokkal, valamint az üzleti növekedéssel párhuzamosan a munkaerőigény is növekszik” – mondta el lapunknak Tüzes Imre a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A szakember elmondása szerint jelenleg dömping szerű visszatöltés zajlik bizonyos szektorokban, kiemelten a turizmus-vendéglátás esetében. Ahogy fogalmaz a pandémiát megelőző állapotot próbálják visszarendezni a cégek, amit rövid időn belül szeretnének a vállalatok elérni, emiatt hirtelen megugrott a betöltésre váró állások száma a piacon. Májusban például a valaha volt legtöbb, megközelítőleg 18 ezer üres állás várt betöltésre portáljukon. A szezonalitás is közrejátszik ebben a dinamikában, őszre várhatóan kiegyenlítettebb lesz a kereslet-kínálat viszonya ebben az ágazatban.

Teljes visszarendeződés

Az idei évben a korlátozások feloldásával párhuzamosan jól látható konszolidáció kezdődött a munkaerőpiacon. A Profession.hu adatai szerint, az egy hirdetésre jutó jelentkezők száma a 2019-es évhez viszonyítva 2020-ban jelentősen, 75%-kal nőtt, míg a hirdetések mennyisége 24%-kal csökkent. 2021 júniusára viszont szinte teljes visszarendeződés figyelhető meg: egy hirdetésre érzékelhetően kevesebben jelentkeznek átlagosan - egyes kategóriákban akár feleannyian -, miközben a meghirdetett pozíciók száma másfélszeresére nőtt. Egyre több területen alakult ki újra munkaerőhiány, és bár 2021-ben valóban jelentősen csökkent a jelentkezések száma a tavalyi évhez képest, mégis a pandémia előtti állapothoz, 2019-hez viszonyítva 27%-os a növekedés – nyilatkozott az álláshirdetések alakulásával kapcsolatban Tüzes Imre.

Rengeteg új álláshirdetés került ki a piacra: a Profession.hu adatai szerint májusban a valaha volt legtöbb, megközelítőleg 18 ezer üres állás várt betöltésre portáljukon. Mindeközben a teljes képhez hozzátartozik a szezonalitásból következő torzítás is: a nyári idény kezdetével jellemzően háttérbe szorul az aktív álláskeresés, ez pedig most markánsabban érzékelhető, hiszen vakációra, utazásra régen volt lehetőség.

A bér már nem elég – nyertes az SSC szektor

A Profession.hu tavaly készített kutatásában munkaerő átmozgások voltak megfigyelhetőek a szektorok között: a vendéglátás-turizmus szektorban dolgozók jellemzően olyan álláslehetőségeket kerestek, amelyek nem igényelnek szakmai tapasztalatot, szakirányú végzettséget. A turizmus-vendéglátás újranyitásával párhuzamosan elindult a visszarendeződés, de bizonyos esetekben az elmúlt 1,5 év elég lehet ahhoz, hogy valaki már ne csak, mint átmeneti megoldásként tekintsen az új szakmájára, hanem tartósan ott maradjon.

Az üzletfejlesztési igazgató is sajátos jelenségként emelte ki a pandémia miatt külföldről hazatérő, kint többnyire vendéglátásban dolgozó és idegennyelveket beszélő munkavállalók tömeges elhelyezkedését - például az SSC szektorban (Shared Service Center – Szolgáltató központok). Az esetükben jó esély van arra, hogy a kényszerű váltás tartós megoldásnak bizonyul.

A vendéglátóiparban égető volt a munkaerőhiány a nyitáskor, ezért extrémnek mondható munkaerő-toborzásba kezdtek a vállalatok, hiszen az addigi zárvatartás deficitet eredményezett, a megoldáshoz azonban hiányzott az elegendő munkaerő: a korábbi munkavállalók túlnyomó többsége már nem elérhető, nem munkába állítható azonnal, ráadásul a szezonalitás miatt a vakációk is beindultak, sürgető lett a kiszolgálás minél hatékonyabb megoldása. A több, egymást erősítő, párhuzamos jelenség nyomán jelentős bérverseny alakult ki.
„Egyértelműen megfigyelhető a bérverseny például a vendéglátóiparban, hiszen az ágazat szereplői közül sokan most kényszerpályára kerültek, a munkaerőhiány pedig a működésüket is veszélyeztetheti, ezért a bérek emelésére, mint differenciáló eszköz tekintenek, amellyel jobb esélyeket teremtenek a jó jelöltekért zajló versenyben” - részletezi Tüzes Imre.

A fizetés mellett, ugyanakkor előtérbe kerülnek olyan eszközök, amelyek a jelöltek elérésének és megtartásának hatékonyságát növelhetik. A tudatosabb toborzási módszerek, a részletgazdag és a jelöltek számára releváns információkkal bíró álláshirdetések mellett törekvések mutatkoznak a munkahelyi körülmények javítására, flexibilisebb munkaidő biztosítására. Fontos még a munkaadó lokációja, amely a hazai munkaerő földrajzi „egyensúlytalansága” miatt számottevő aspektus. Ahogy a Profession.hu szakértője fogalmaz: „Munkaadói oldalról a szállás, az utaztatás és az ellátás biztosítása komoly versenyelőnyt jelenthet a toborzásban egy ilyen jelöltvezértelt piacon.”