Az utóbbi évek tapasztalatai szerint eddig két dolog tett jót a balatoni turizmusnak: a szép idő és a SZÉP-kártya. Tavaly azonban az elmúlt évtizedek legnagyobb esőzése elmosta a balatoni szezont. Az esetleges idei rossz időre a balatoni települések azonban még jobban felkészülhetnek. A turisztikai szakemberek összefogásával és azok szakmai továbbkepézésével, a külföldi idegenvezetők részletesebb informálásával, csökkenteni lehet az időjárás szeszélyességének kárait - olvasható az idegenvezetők világnapja alkalmából kiadott közleményükben.

Az elmúlt 26 évben nem volt példa olyan rossz időre, annyi csapadékra a Balatonnál, mint tavaly. A rengeteg nyári eső bizonyítéka az is, hogy a Balaton vízállása 2014. szeptemberére rekord magasra nőtt, átlagos mélysége elérte a 134 centimétert. Ez az 1977-ben bevezetett vízszabályozási rend óta rekordmagasságnak számít. A rossz idő több balatoni, a turizmusból élő család, vállalkozó számításait tette tönkre - állítja a Balatoni Regionális TDM Szövetség.

Az esős idő miatt a külföldi és a belföldi vendégek is elmaradtak sok helyről. Több nyaralóövezetben a külföldi vendégek az időre hivatkozva elutalták a foglalás lemondásáért járó összeget és el sem jöttek a Balatonra. A turisták elmaradása azonban nem minden balatoni térségre egyformán jellemző. Azokon a településeken, ahol a strandon kívül is várták a vendégeket színvonalas programokkal, elégedettebbek a helyi vállalkozók. Ahol nem csak a nyári főszezonban, próbáltak vendégeket csalni a Balaton partjára, ott kimondottan jó eredménnyel zárhattak a vállalkozók.

Ez az irány lehet a kitörési pont 2015-ben is. Az időjárás szeszélyességét, a színvonalas programok, az újabb tavaszi, őszi, szezonok megteremtése kompenzálhatja. Ezzel párhuzamosan a helyi turisztikai szakemberek utazás- és rendezvényszervezési, valamint kommunikációs képességeinek fejlesztése is cél kell, hogy legyen a következő időben – mondta Fekete Tamás, a szervezet alelnöke.

A regionális TDM már tavaly is több alkalommal arra vállalkozott, hogy a tó körüli több mint húsz településén egyszerre hirdesse: a Balaton ma már nem csak a fürdőzőké! Számos olyan program van, tavasszal, ősszel és télen, ami lefedi a teljes régiót és a teljes időszakban tartalmas kikapcsolódást kínál. Ennek egyik bizonyítéka, hogy egy non-profit honlapon (www.nyitottbalaton.hu), több mint 120 programot gyűjtöttek eddig össze, amelyekre 2015-ben látogathatnak el a turisták. Az események jelentős része nem a főszezonban zajlik.

A balatoni települések összefogását bizonyítja az is, hogy közös standot állítanak a hamarosan kezdődő Utazás 2015. kiállításon. A települések egyes szervezetei, saját maguk, önerőből finanszírozzák a közös megjelenést. Fekete Tamás szerint: a sajtóban minden évben megjelenik néhány hír az északi-déli part szembenállásáról vagy arról, hogy melyik település a Balaton fővárosa. A mostani összefogás azt is erősíti, hogy ez a szemlélet szakmai körökben már egyértelműen a múlté, a Balaton egységes turisztikai régió, közös kínálattal.

Mint azt Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke megfogalmazta: A legfontosabb feladat, hogy a tavasszal, ősszel is utazó, aktív kikapcsolódást kereső belföldi turisták számára a lehető legjobban tegyük elérhetővé a Balaton régió egészének közös turisztikai kínálatát. Sőt romboljuk le azt a közvélekedést, hogy a szezonon kívül a Balaton kihalt, nincs nyitva semmi, nem nyújt semmilyen időtöltési lehetőséget. A stratégiai cél az, hogy a Balaton régió 3-4 éven belül a belföldi; 5-6 éven belül pedig a közeli külföldi országok turistái számára legyen vonzó hely, ahol tavasszal, ősszel, télen is szívesen töltik el idejüket kirándulással, túrázással, parti sétákkal, kerékpározással, lovaglással, vitorlázással. Ahol nyitott éttermeket és jó minőségű szálláshelyeket találnak, esténként pedig kulturális programok között válogathatnak.

Semsei Sándor, „A Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnöke, mindezekhez hozzátette: a balatoni összefogás jó példa lehet minden más turisztikai régió számára: a turizmus gazdasági ág nemzetgazdaságban betöltött szerepe jóval nagyobb annál, mint azt az iparág jelenlegi helyzete, megítélése mutatja, holott a számok magukért beszélnek.

Ma Magyarországon 400 ezer munkahely közvetlenül a turizmustól függ, a szektor részesedése a nemzetgazdaságból 2100 milliárd forint, ezzel az iparági teljesítménnyel a MOL után a második legnagyobb árbevétel-generátornak számít, megelőzve az Audit. Semsei elmondta azt is, hogy a TDM szervezetek sokkal hatékonyabban tudnának működni, ha a szervezetek finanszírozási metodikáját újragondolnák.

A Magyar TDM Szövetség épp ezért már előkészítette a jogi szabályozás finanszírozást illető szövetségi szintű javaslatot is, amely a javasolt szabályozás révén képes biztosítani az idegenforgalmi adók turisztikai célú, valamint az eddigieknél hatékonyabb felhasználását, életképes desztinációk stabilitását.

Semsei hozzátette azt is, hogy az új finanszírozási lehetőségek felkutatása mellett, a már meglévő uniós források előremutató felhasználása is sokat segíthet, egy-egy régió vonzerejének növelésében. Ahol pusztán a főtér díszburkolatának felújítására futotta a település döntéshozóinak szakértelméből, ott komoly problémák lehetnek majd a turizmusban. Viszont, ahol előremutató, kreatív, megoldások is megépültek az uniós és hazai forrásokból, ahol jól működő, a civil társadalomra is támaszkodó desztináció menedzsment szervezetek tevékenykednek, ott rövidebb távon is érzékelhetőek lesznek a pozitív változások.