Tavaly 16 974 vállalkozás ért el 473,9 milliárd forintos forgalmat, ez létszámban 5,6 százalékos visszaesés, bevételben viszont 3,1 százalékos előrelépés. A piaci szereplők 77 950 alkalmazottat foglalkoztattak tavaly, ami éttermenként átlagosan 4,59 dolgozót feltételez, ugyanez a mutató 2015-ben még csak 4,15 volt - olvasható a Világgazdaság oldalán. 

Az idei – értelemszerűen még csupán részeredmények szerinti – csökkenő munkavállalói létszámmal is 4,71-ra emelkedik az átlag, hiszen a 74 888 fő mögött már csak 15 810 vendéglátós vállalkozás áll.

Noha az árbevételi adatok első ránézésre meggyőzők, a szektor jövedelmezőségéről sokkal árnyaltabb képet ad az a veszteség, amit a cégek hosszú évek óta görgetnek maguk előtt.

Míg 2013-ban még 13,16 milliárd forintos mínuszt mutatott az iparági szereplők összesített mérleg szerinti eredménye, addig 2014-ben 7,29, 2015-ben 3,32 milliárdra csökkent a veszteség, a tavalyi, mindössze 134 millió forintos mínusz pedig a nullszaldó közeledését, egyúttal trendfordulót mutat.

A kedvezményes áfakulccsal alighanem nemcsak a szektor nagyobb szereplői, hanem a mikro-, a kis- és a középvállalkozások jelentős része is befektetései megtérülésére számíthat.

Aligha meglepő, hogy a vendéglátás is Budapestre koncentrálódik, a 7553 fővárosi bejegyzésű cég és az általuk lebonyolított 270,3 milliárd forintos együttes forgalom azt mutatja, hogy a szektor 44,4 százaléka az ország szívében összpontosul, és a teljes árbevételhez jóval átlag felett, 57 százalékos részt lefedve járulnak hozzá.

A régiók versenyében bevételi szempontból a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét felölelő Nyugat-Dunántúl áll a képzeletbeli dobogó második fokán 36,7 milliárd forinttal, míg a harmadikon a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét tömörítő Dél-Alföld 33,1 milliárddal.