A csütörtöki projektzáró rendezvényen Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta: amennyiben a beruházás nem valósult volna meg, az Gorsium végét jelenthette volna vagy legalábbis hosszú időre ellehetetlenítette volna a romterület fejlesztését.

Mint mondta, komoly látogatószám-növekedést vállaltak a támogatási szerződés aláírásával, amit a városnak és a múzeumnak közösen kell megvalósítania.

A városvezető a további fejlesztések szükségességéről is beszélt. Megemlítette, hogy a színháztér megépítése és a közeli Sárvíz-csatorna is komoly turisztikai lehetőségeket rejt magában, hasonlóképpen a tervezett kerékpárúthoz, amely a megyeszékhelyet kötné össze Gorsiummal.

Róth Péter, a Székesfehérvár-Tác önkormányzati társulás elnöke reményét fejezte ki, hogy jövő tavasztól olyan Gorsium nyitja meg kapuit, amely sokakat vonz és megmutatja, miért volt egykor "Pannónia közepe".

Lendület a település fejlődésének

Horváth Tamás, Tác polgármestere szerint a beruházás lendületet ad a település fejlődésének, munkahelyeket teremt. Jelezte, hogy az önkormányzat egy kulturált parkoló kialakításához szükséges, egyhektáros földterület biztosításával járult hozzá a projekthez.

Kulcsár Mihály a Szent István király Múzeum igazgatói jogkörben eljáró igazgató-helyettese elmondta, hogy az elnyert uniós támogatás összege 652 millió forint volt, ám a projekt befejezéséhez elengedhetetlen volt a székesfehérvári önkormányzat által biztosított 123 millió forint.

Emlékeztetett arra, hogy az igazi munka ezt követően kezdődik, hiszen a kiállítótereket kiállításokkal, élettel kell megtölteniük.

A Quies Gorsiense-Gorsium a kikapcsolódás antik szigete című projekt keretében megépült egy fogadóépület és látogatóközpont, valamint több épületet felújítottak. A projekt talán leglátványosabb eleme a teátrum hátteréül szolgáló, 12 méter magas városfal, amelynek egy szakaszát 120 méter hosszan a hozzá kapcsolódó két oldal-, illetve saroktoronnyal műemléki rekonstrukció keretében építettek meg. A fal és a tornyok teteje egyben kilátóként is funkcionál, amelyről a régészeti park egész területét áttekinthetik a látogatók.

A projekt keretében megújult a romterület északi oldalán álló Freskós-ház, a II. század második és III. század első feléből származó lakóház két, falfestményekkel díszített lakószobája is bemutatásra kerül, és a részben a védőépület alatt elhelyezkedő lakomaterem, valamint annak pincéje is látogathatóvá válik.

A Zichy-pince felújított belső terében, a terem méretű, üvegcsempével bélelt hordók vitrinként funkcionálnak majd, melyekben kőfaragványok és egyéb kőemlékek kapnak később helyet. A római kori lakóház mintájára készült, megújult, U-alakú épületben részben irodákat, raktárakat alakítottak ki, részben pedig látványraktárt a feltárások során előkerült leletek számára.