Tönkreteheti a falusi turizmus egyes szereplőit az online pénztárgép

A kisléptékű termékelőállítók érdekképviselete ellenzi, hogy kötelező legyen az online pénztárgép használata a falusi turizmus szolgáltatóknál, termelői piacokon. Ha erre sor kerül, sok kistermelő inkább abbahagyja tevékenységét, a gépek üzemeltetése helyett.

Az online pénztárgépek használatára kötelezettek körének bővítésének fogadtatását célozza az a szakmai egyeztetés, melyre az Egyesület is meghívást kapott. Vizsgálják a gép bevezetését többek között a közterületi árusítók (piaci kereskedelem), termelői boltok, mozgó vendéglátás területén is. A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete (KISLÉPTÉK Egyesület) levélben megküldte véleményét a szakmai egyeztetést koordináló Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM-hez).

A KISLÉPTÉK Egyesület nem támogatja a falusi szállásadók online pénztárgép kötelezettségét. Az erre vonatkozó előírás visszavonását kérik. Számos idős, megélhetésükért, fennmaradásukért küszködő szolgáltató számára az 5000 fő lélekszám alatti kistelepüléseken, tanyákon ez aránytalanul nagy terhet jelet. Idény jelleggel tartanak többségében nyitva, és nem gyakorlott internet felhasználók. Sok helyen a hálózat is csak rossz minőségben elérhető.

Az érdekképviselet ellenzi az online pénztárgép kötelezettség bevezetését a piacokon, vásárokban, háztól saját terméket a fogyasztó részére értékesítő őstermelők, kistermelők, családi vállalkozások, kézművesek, civil szervezetek, szociális vállalkozások esetében.

Szabadkai Andrea, a KISLÉPTÉK elnöke elmondta: "Végeztünk egy próbaszámítást, hogy mit is jelentene ez az új kötelezettség a gyakorlatban. A példánk szerint a házi baracklekvárt árusító néninek legalább 667 üveg és évente még 70 üveg lekvárt kellene ahhoz eladnia, hogy csak az online pénztárgép beszerzési, fenntartási költségeit kitermelje. És akkor még nem keresett semmit. Ez életszerűtlen, ilyen körülmények között egy kistermelő vagy kézműves inkább befejezi a tevékenységét.”

Meg kellene különböztetni, és segíteni kellene a kisléptékű sajáttermék-előállítókat, értékesítőket, hogy vidéken, ahol a szükség nagy, boldogulhassanak, tudásukat átadhassák - javasolja a KISLÉPTÉK Egyesület. A vidéket hagyni kell fejlődni, és csak e mellett lehet sikeres a vidékfejlesztés.



A KISLÉPTÉK Egyesület Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárnak küldött levelét változtatás nélkül közöljük:

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete (KISLÉPTÉK Egyesület) részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett szakmai egyeztetéseken, melyeken az elhangzottakkal kapcsolatban súlyos aggodalmaink fogalmazódtak meg. Ezeket jelentőségük miatt, az alábbiakban írásban is megküldjük.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában tartották 2015. június 9-én az online pénztárgépek használatának bővítésével kapcsolatos konzultációt az egyes szakmai érdekképviseleti szervezetek meghívásával, amelyre a KISLÉPTÉK is meghívást kapott. Ezt követően, 2015. július 8-án az NGM Vállalkozásfejlesztési Főosztálya szervezett munkacsoporti ülést, amelyre Egyesületünk is delegált képviselőt.

A pénztárgépekre vonatkozó, tervezett intézkedésekkel kapcsolatban az alábbi megállapításokkal és javaslatokkal fordulunk a döntéshozókhoz:

1. Megállapítás:

A KISLÉPTÉK egyesület nem támogatja a falusi szállásadók online pénztárgép kötelezettségének bevezetését 5000 fő lélekszám alatti kistelepüléseken, az erre vonatkozó tervek visszavonását kérjük.
Indokolás:
Az online pénztárgép kötelezővé tétele nem életszerű 5000 fő alatti kistelepüléseken. A tanyákon, tanyás térségekben élő és működő, megélhetésükért, fennmaradásukért küszködő, jelentős számban idős szolgáltatók számára egy ilyen előírás teljesítése csak aránytalan nehézségek árán lenne lehetséges, mely magát a tevékenységet is ellehetetlenítheti. A berendezések kezelése kihívást jelent az olyan szolgáltatók számára, akik nem egész évben, hanem idény jelleggel tartanak nyitva (általában június-július-augusztus hónapokra koncentrálva), ezen kívül maguk nem gyakorlott internet felhasználók. Számos eldugott kis faluban maga az internet lefedettséggel is problémák vannak, hiszen sok esetben nincs térerő vagy nagyon szakadozik. Önmagát igazoló példa erre az, hogy még egyetlen falusi szállásadóhoz sem került kitelepítésre az online SZÉP kártya terminál – a kártya elfogadása is a fenti okok miatt problémát jelent a kistelepülésen élő emberek számára. A terminálokhoz kapcsolódó műszaki és gazdasági feltételek sem adottak, a terminál havi fenntartási költsége szokatlanul nagy terhet róna az ilyen településeken élők számára, amit alacsony árbevételük miatt nem tudnak kigazdálkodni. Az itt élő emberek számára kizárólag a papír alapú jelentések jelentenek megoldást, még a NAV-nál létrehozandó ügyfélkapun keresztüli adatszolgáltatás is nehézkes számukra, nem kezelhető és nem kivitelezhető.

2. Megállapítás:

Ellenezzük az online pénztárgép kötelezettség bevezetését a (nem nagybani) piacokon, vásárokban, háztól való saját terméket végfogyasztónak értékesítő őstermelői, kistermelői, családi vállalkozás, kézműves, civil és szociális gazdasági szervezek esetében.
Indokolás:
A rendszer mindenkire kiterjedő bevezetése aránytalan terheket róna (gépvásárlás, internet előfizetés, éves szerviz költségeit) a sokszor csak idényjelleggel értékesítő termék előállítókra.
Főbb tételek: új gép vásárlása: 120-150 000 Ft / használt gép vásárlása: 35-70 000 Ft-tól + 72 600 Ft adóügyi ellenőrző egység; üzembe helyezés 10 000 Ft + Áfa / bérlés: 6000 Ft + Áfa/hó + 72 600 adóügyi ellenőrző egység; internet előfizetés kb. 1900 Ft/hó. Az online pénztárgépeket az üzemeltetőknek évente felül kell vizsgáltatniuk a NAV nyilvántartásában szereplő szervizek valamelyikével. Éves szervízdíj: 13 000 Ft + Áfa.
A csatolt infografika még jobban szemlélteti ezeket a terheket.

3. Megállapítás:

Meggyőződésünk, hogy a vidéki kis- és mikrovállalkozások, családi gazdálkodók tisztességes körét támogatni, egyes adminisztrációs és egyéb fizetési terheit csökkenteni kellene szemben azokkal, akik megtévesztő módon, hamis, átcímkézett, ismeretlen eredetű termékeket hoznak forgalomba – akár online pénztárgéppel is.
Indokolás:
Több EU-tagországban közvetlen értékesítésnél nem kell számlát, nyugtát adni. Egyesületünk is kezdeményezte és javasolta már azt, hogy ne kelljen a saját előállítású termék végfogyasztói értékesítése esetén bizonylatot adni az áfa-mentességi határig. Több termelő már azt is kivitelezhetőbbnek találná, ha a külföldi példa alapján önbevallásos rendszerben, a termőterület ismerete, produktivitása (például akár egy almafa és annak becsült éves össztermése), (nem díjköteles) ellenőrzése alapján működne az adóbevallás és -befizetés, ezzel kiváltva a bizonylatolást. A javaslat természetesen nem azt jelenti, hogy (az elvárt minimálbér alkalmazásához hasonlóan) mindenkire egységesen, egyenlő a befizetési összeg kerüljön meghatározásra, hanem ennek a rendszernek az alapja épp a terület, benne az eltérő gazdaság méret és termelékenységi adottsága.

4. További megállapítások:

A minisztérium illetékes osztálya által, az online pénztárgép bevezetésével kapcsolatban vizsgált területek az alábbiak voltak:
orvosok, állatorvosok, közterületi árusítók (piaci kereskedelem), termelői boltok, gépjárműjavítók, fitneszklubok, testedzési szolgáltatás, mozgó vendéglátás, taxi szolgáltatás, pénzváltók, fizikai közérzetet javító szolgáltatások (szoláriumok, szaunák, gyógyfürdők), az egyéb humán-egészségügyi szolgáltatások (természetgyógyászati tevékenységet végzők és nem orvosként pszichológusi tevékenységet végzők, orvosi laboratóriumok), egyéb szórakoztatási szolgáltatások, a textil-, szőrmemosási, tisztítási szolgáltatás.

Az NGM képviselői a munkacsoportban elmondták, mérlegelendőnek tartják a piacon, vásáron árusítók között megkülönböztetni az esetleges vagy kismennyiségű saját termék értékesítőket (helyi termelők, kézművesek), mint nem pénztárgépre a kötelezetteket, de erre a könnyítésre még írásos megerősítést nem kaptunk.
A júliusi egyeztetés zárszavában elhangzott, hogy ismét áttekintik a több felhasználós pénztárgépek műszaki fejlesztésének lehetőségét, és az online pénztárgép egyeztetések eredményét megtárgyaló kormányülésre várhatóan még a nyár folyamán sor fog kerülni.

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete nyomatékkal kéri a szakmai és politikai döntéshozókat az online pénztárgép-rendszer kiterjesztésénél a fentiekben kifejtett 1-4. megállapítás-csomagban megfogalmazottak szíves figyelembe vételére.

Kérem Tisztelt Helyettes Államtitkár Urat, hogy a hivatalos szakmai véleményünk rögzítéséről, fentiekkel kapcsolatos álláspontjáról levélben szíveskedjen tájékoztatni.

Őrbottyán, 2015. augusztus 14.

Tisztelettel:
Szabadkai Andrea
KISLÉPTÉK Egyesület
elnök

Lázár János: nem lesz online pénztárgép a szolgáltató szektorban

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter július 16-i budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy nem terjeszti ki a kormány az online pénztárgépek használatát a szolgáltató szektorra - írja az MTI.

Az MTI megkeresésére Szabadkai Andrea hétfőn azt mondta: július 8-án a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vállalkozásfejlesztési főosztálya munkacsoporti ülést tartott a pénztárgépekre vonatkozó, tervezett intézkedésekkel kapcsolatban, amelyre az egyesület is delegált képviselőt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése óta semmilyen módon nem kaptak olyan tájékoztatást, hogy a tervezet már semmis, nem aktuális - hangsúlyozta az egyesület elnöke.


Titkokat őriznek az ország legkülönlegesebb és legidősebb fái

Titkokat őriznek az ország legkülönlegesebb és legidősebb fái 

Az Évgyűrűkben őrzött történetek – Magyarország fáinak titkos meséi című fotókiállítást május 4-én nyitják meg Badacsonyörsön.
Siófokról indul a Tour de Hongrie legizgalmasabb befutó szakasza

Siófokról indul a Tour de Hongrie legizgalmasabb befutó szakasza 

Május 12-én igazi világsztárokkal is találkozhatunk!
Kedvezmények a főváros hivatalos applikációjának születésnapján

Kedvezmények a főváros hivatalos applikációjának születésnapján 

Május 1-jén ünnepelte az ÉnBudapestem applikációja az első születésnapját.
Szibériai tokhalak a Balatonban?

Szibériai tokhalak a Balatonban? 

A Balatonban megjelenő lénai tokok minden bizonnyal a vízgyűjtőn létesült halgazdálkodási létesítményekből szökhettek meg.
Nagy Márton Hévízen: a gyógyturizmusé, az egészségturizmusé a jövő

Nagy Márton Hévízen: a gyógyturizmusé, az egészségturizmusé a jövő 

Nemzetgazdasági miniszter: a nyugati világ elöregszik, nő az idősek aránya, ebből adódóan sokkal nagyobb lesz a kereslet az egészségturizmusra.
Fővárosi fölény az idei Szakma Sztár Fesztiválon

Fővárosi fölény az idei Szakma Sztár Fesztiválon 

Harmincöt budapesti tanuló állhatott dobogóra a Szakma Sztár Fesztiválon.
Ez az első magyar AI alapú éttermi asszisztens

Ez az első magyar AI alapú éttermi asszisztens 

Már több mint húsz étterem használja.
ESG jelentés az OPUS GLOBAL Nyrt.-től

ESG jelentés az OPUS GLOBAL Nyrt.-től 

Az előremutató jelentésben a jó gyakorlatok mellett a lehetőségeket is feltárták, mellyel megjelölték a cégcsoport fenntarthatósági tevékenységének irányait is.
Rekordok dőlhetnek meg az idei Ultrabalatonon

Rekordok dőlhetnek meg az idei Ultrabalatonon 

Több mint huszonötezren vesznek részt Magyarország legnépesebb tömegsport rendezvényén.
Precizitás, csapatjáték, gondoskodás - méhek napja április 30-án

Precizitás, csapatjáték, gondoskodás - méhek napja április 30-án 

A méhektől nemcsak a természet legfinomabb ajándékát, a mézet kapjuk, de sokat is tanulhatunk tőlük!

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?