Budapesttől alig néhány kilométerre, Pilisvörösvár után, közvetlenül a 10-es számú főút mentén több évtizede áll a Kopár Csárda.

A csárda története eseménydús, akár a 20. század. "A hatvanas évek végén nagyapám, Walter Ferenc piliscsabai téeszelnök kezdeményezésére nyitotta meg kapuit a jelenlegi vendéglátó-ipari egység őse, egy kisebb épület, melyet hamarosan bővítettek egy felső szinttel. Mindkét rész teljes mértékben fából épült. A 80-as években egyesültek a környékbeli téeszek, megalakult a Pilis völgye téesz, ami a későbbiekben beolvadt a hidegkúti Rozmaring termelőszövetkezetbe. Nem sokkal ez után a Kopár Csárda leégett. A Rozmaring újjáépítette, de már nem fából, hanem téglából. A felső szintről lemondtak, az alsó szint viszont jóval nagyobb alapterületet kapott: közel száz fő befogadására alkalmas, a teraszon még többen férnek el. A termelőszövetkezetek megszűnése után, a 90-es évek elején került a teljes tatarozásra szoruló ingatlan magántulajdonba. Azóta megbecsüléssel őrizzük mind a hely, mind a magyar konyha hagyományait" - mondja a csárda tulajdonosa, Ujvári Attila.

2012-ben egy újabb markáns felújítás nyomán – szigorúan szem előtt tartva a környezetet és a szerves építészet sajátosságait – a ház kívül-belül ismét teljesen megújult. Gasztronómiai értelemben is újragondolták a hagyományokat, ami a csárdajelleg és a nemzetközi gasztronómiai trendek ötvöződését jelenti. A felújítás eredményeképp a csárda most egy három éves rekonstrukciós folyamaton van túl.