Felfoghatatlan, hogyan manipulálnak az olasz borral. Egy liter bor elkészítéséhez ugyanis közel másfél kiló szőlőre van szükség, ez legkevesebb 25 eurócentbe kerül. A szőlővel azonban még dolgozni kell, ott van a darálás, a csömöszölés, a fejtés, ezeket valakinek el kell végeznie, ami költségekkel jár, nem beszélve arról, hogy amíg érik a bor és hordóban áll, az is pénzbe kerül. A munkálatokkal együtt minimum 60 centre rúg egy liter alsó kategóriás bor elkészítésének önköltsége – érzékeltette az életszerűtlen helyzetet a Helyi Híradónak a tüntetés egyik szervezője. Budavári László szőlőtermelő, borász hozzátette: a mélyen alulárazott olasz import miatt kialakult helyzet legalább tízezer családot érint kedvezőtlenül az Alföldön.

Magunknak teremtünk külföldi konkurenciát?

A hazai borászatok egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt ezzel az elképesztő árral, a jó magyar szőlőtermés tisztességes áron nehezen adható el – magyarázza felháborodva a Velezvin tulajdonosa. Velez Imre éppen ezért úgy döntött: idén az összes termését külföldi, cseh és szlovák feldolgozóknak adja el. A külföldi felvásárlók amúgy is 20-30 százalékkal többet adnak a magyar termelőknek a szőlőért, mint amit itthon ígérnek érte – teszi hozzá a csengődi borász, aki nem tud mást tenni, máskülönben a nyakán marad a felhasználatlan szőlő.

Csak a demonstráció maradt

A Magyar Borrendek Országos Szövetségének elnöke is úgy látja, a demonstráció a legjobb, amit most az alföldi borászok tehetnek, hiszen a bizonytalan összetételű és eredetű, esetenként hamis olasz bor hatalmas mennyiségben ömlik az országba. Kaczor Kálmán termésének ezért csak 70 százalékát dolgozza fel, a többit külföldön, a konkurenciának értékesíti. Azt mondja, ha tisztességesen működne akár a belföldi, akár az export borpiac, biztosan nem tenné ezt meg.

Úgy tűnik, egy neves hazai borszakértőnek sikerül magyarázatot adnia az évek során apránként kialakult bonyolult helyzetre. Kiss Eliza szerint bevett gyakorlat, hogy évről évre az olasz borimporttal riogatnak az ebben érdekelt piaci szereplők, csak hogy a magyar szőlő árát le tudják verni. Ha ugyanis egy liter olasz folyó bor ára hazánkba szállítva olcsóbb, mint egy kiló feldolgozatlan magyar szőlőé, nyilvánvalóan nem kérdéses, hogy nem éri meg megművelni a területet és a szürettel bajlódni. Ettől persze még igaz, hogy szinte ellenőrizhetetlenül zúdul az országba az olasz import - teszi hozzá.

Engedékeny minősítés, elfolyó adók

A szakember úgy látja, az Országos Borminősítő Intézet érdekes módon túlságosan engedékeny az érzékszervi minősítésben a gyenge minőségű olasz fehérborok esetében, és az adóelkerülés is nagyon népszerű a borimporttal foglalkozók körében. Egyenesen extraprofitra lehet szert tenni, ha valaki olyan importborhoz jut, ami számla nélkül érkezik. A 27 százalékos áfa nélküli tételek ára óriási mozgásteret ad az ügyeskedőknek - jegyzi meg.

A "véletlen" lefejtés a megfejtés?

Az adóhatóságnak elvileg tudnia kell a legkisebb mennyiségű importbor behozataláról vagy a borok országon belüli mozgatásáról, mivel jövedéki termékről van szó, sőt, ma már az elektronikus árunyomkövető rendszer (EKÁER) révén automatikusan tudomást szerez a NAV a tartálykocsi indulásáról és érkezéséről is, a jelek szerint azonban ez mind kevés. Különösen az utóbbi időben vált bevett szokássá, hogy „véletlenül” hazánkban fejtik le azt a bort, amelynek eredetileg és a papírok szerint nem Magyarország a célállomása. Csakhogy erről az adóhatóságnak nincs tudomása, mert a hazai vámhatóság nem foglalkozik azzal a szállítmánnyal, amelynek más országba kellene eljutnia - magyarázza el a Helyi Híradónak Kiss Eliza a legújabb trükközés módját.