Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság (BBBB) titkára elmondta, törvény írja elő, hogy csak olyan bort lehet közfogyasztásra forgalomba hozni, amit megfelelő szervezetek tételenként laboratóriumi és érzékszervi vizsgálat alá vetettek, ennek alapján minőségét megállapították, azt megfelelőnek minősítették. Az országban kilenc helyi borbíráló bizottság működik és egy országos. A helyi bizottságok közül egyedül a balatoni, amelyik illetékessége a borrégiót alkotó összes borvidékre - Badacsonyi, Balatonboglári, Balatonfüred-Csopaki, Balaton-felvidéki, Nagy-Somlói és Zalai - kiterjed, a többiek egy-egy borvidéket fednek le.

A Balatoni Borrégióban 2012 decembere óta működik a bizottság, nyolc termékleírás - Balaton, Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Balaton-felvidék, Nagy-Somló, Zala, Káli és Tihany - borai tartóznak hozzá, a boglári termékleíráshoz tartozó borokat Pesten a központi szervezetnél, a somlóiakat pedig a Somló helyi bíráló bizottságánál vetik érzékszervi vizsgálat alá.

A borrégiós bíráló bizottságba a borvidékek hegyközségi tanácsai 15-15 bírálót, illetve a Balatonfüred-Csopak Borvidékről harminc bírálót. A jelölteknek a jogszabályban előírt szakmai végzettség mellett rendelkezni kellett a Magyar Borakadémia borbíráló vizsgájával is. Jelenleg 96 aktív bíráló működik a régióban, akik közül a bizottság titkára alkalmanként öt-öt főt kér fel a kéthetente tartott borbírálatokra. A konkrét bizottság összeállításának feltétele, hogy abban legalább három borvidék bírálója benne legyen. A bírálók munkáját a Badacsonyi Borászati Kutatóintézet segíti a szükséges feltételek megteremtésével.

A bírálat során a szakemberek azt vizsgálják, hogy a bor teljesíti-e az adott termőhelyre, illetve fajtára vonatkozó termékleírás követelményeit, a fajtának, évjáratnak megfeleljen és hibátlan, megfelelő minőségű legyen. A borokat a szakértők "vakon" kóstolják, nem ismerhetik a termelőt. Amennyiben nem megfelelőnek találnak egy bort, pontosan rögzíteniük kell a hibát, hogy a termelővel közölni tudják az elutasítás okát. A bírálat megbeszélés nélkül zajlik. Akkor utasítanak el egy bort, ha a legalább ötfős bizottság tagjainak többsége így dönt.

A bizottság a közel két éves működés alatt 48 alkalommal tartott bírálatot, amin Összesen 2282 bortételt vizsgáltak meg 297 termelőtől. A vizsgált mintákhoz tartozó összes bor mennyisége 86 ezer hektoliter volt, egy tétel mögött átlagosa 38 hektoliter bor állt, egy termelőre átlagosan 289 hektoliter jutott.

A bírált borok 9 százaléka volt édes, vagy félédes, 78 százaléka fehér fajta, 12 rozé és 10 százalék vörös. Az utóbbiak alacsony arányát az magyarázza, hogy a boglári termékleírás alá tartozó borokat Budapesten bírálják.

Szőlőfajták szerint a fehérboroknál 37 fajta volt 1784 tétellel, aminek közel harmadát az olaszrizling adta, majd a szürkebarát és a chardonnay következett. Rozékat tíz szőlőfajtából, 9 vörös szőlőből és a piros bakatorból készítettek. A 252 tételben a kékfrankos, a cabernet sauvignon és a pinot noir volt a legmeghatározóbb fajta. A vörös borok 9 szőlőfajtából készültek, a 246 tételből 64 alapanyaga a cabernet sauvignon volt. A bírálók 179 tételt utasítottak el minőségi probléma miatt, ez az összes bor 8 százaléka.

A múlt évben a bírálóknak két alkalommal szerveztek tréninget, amit Barátossy Gábor, a Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal illetékese igazgatóhelyettese tartott. Az idei évben is negyedévente szerveznek továbbképzést, hogy a bírálók mindig felkészülten végezzék a munkájukat - hangsúlyozta Kulka Gábor.