Két új belépési pontot, pénztárat alakítanak ki, az egyiknél kerékpárbérlésre is lehetőség nyílik, illetve megújul a kastélypark öntözőrendszere, a padok, a sétálóutak, a pálmaház és a korábbi madárpark területe is – olvasható az MTI tájékoztatása.

A kastély új arculatot kap, amelyet önálló márkaként szeretnének meghatározni a hazai és a külföldi látogatók körében. A múzeum területén 300 új információs táblát is kihelyeznek, de a hangos tárlatvezetési rendszer ugyancsak megújul, továbbá a szőnyegeket és a kordonokat is kicserélik.

Ősszel mindkét fő lépcsőházat kifestik, restaurálják a függönyöket, valamint 42 olyan meglévő műtárgyat is, amelyeknek a helyreállítására eddig nem volt lehetőség. Megkezdődik a falépcső helyrehozatala is, a biliárdszobában pedig új enteriőrt alakítanak ki.

A munkálatok tervezett költsége 500 millió forint, de ezekkel párhuzamosan elkezdődik az épület szerkezeti elemeivel kapcsolatos felújítás előkészítése is.

Ez érinti egyebek mellett a tetőszerkezetet, a szigeteléseket és a nyílászárókat, ilyesfajta átfogó munkálatok nem voltak az elmúlt 30-35 évben.

Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője arra is kitért, hogy tavaly év végén vásárolták vissza azt a 48 darabból álló ezüstözött arany étkészletet, amely Festetics I. György és fia, László nevéhez köthető. Ezek a műtárgyak mostantól a főúri ebédlőben láthatók.

Kardos Laura muzeológus az újonnan beszerzett Festetics-kincsekről elmondta: tavaly decemberben, egy bécsi árverésen jutottak hozzá a 12 kehelyhez és a 36 evőeszközhöz, amelyek a korábban már beszerzett hasonló étkészletet egészítik ki. A fedeles kelyheket Bécsben, 1817-ben készítették, a hat kisebb poharat pedig 1821-ben, akárcsak az előételes evőeszközkészletet, és mindegyiken szerepel a Festeticsek címere, valamint a tárgyakat készítő mesterek monogramja.

A 2019 óta visszaszerzett műtárgyakkal arra törekedtek, hogy bemutassák a főúri étkezési kultúrát, így az ebédlő mellett már tálalószobát is ki tudtak alakítani az ezüst és aranyozott ezüst étkészletek jóvoltából. Az 1942-es kastélyleltárban három oldalon keresztül sorolták fel az egykori ezüstkamra kincseit, amelyekből később semmi sem maradt itt, ezért is célozták meg, hogy a kastély „Seuso-kincseiből” minél többet vissza tudjanak szerezni műtárgyvásárlások révén – tette hozzá a muzeológus.