A Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától fontos kiadvány, ahol a műtárgyhamisítást állítják fókuszba a könyv szerzői. Teszik ezt mindazért, hogy megértse bárki - még aki nem is jártas e témában, csupán érintett vagy érdekelt -  a műkereskedelem és a műgyűjtés jogi szabályrendszeréről, az igazságszolgáltatás kínálta eszközökről, valamint az állami műtárgyfelületi feladatokról és nem mellesleg azokból a műtárgyakból is bemutatnak a könyvben jónéhányat, amelyet már hamisítottak idehaza.

A könyv február végi bemutatóján Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) alapítója elmondta: a kötet a műtárgyhamisításról szóló ismereteinket és tapasztalatainkat összegzi. Az a célja, hogy az egyéni és közösségi felvértezettségünkön javítson. A HENT 2012-ben végzett felmérése azt mutatta, hogy a csak képzőművészeti alkotásokkal foglalkozó műkereskedők 30-50, a vegyes profilú (például ékszerekkel, bútorokkal, szőnyegekkel is foglalkozó) műkereskedők 15-30 százalékban jelölték meg a hamisítványok arányát a nekik vételre / bizományba / aukcióra felajánlott műtárgyak között. A „fertőzöttség” tehát igen magas, csak komoly fellépéssel lehet visszaszorítani.

Kármán Gabriella, az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) kutatója szerint „a műkereskedelmi tevékenység szabályozása több ponton garanciát jelentene a visszaélésekkel szemben. A szakértelem, az elérhetőség és az eladott tárgyakért viselt felelősségvállalás előírása a hamisítványok terjedésének megelőzésében, jogsértés esetén pedig a bizonyításban is egyértelmű támpontot jelentene.”

A könyv, amely a műtárgykereskedelem hazai sötét oldalát mutatja be, kereskedelmi forgalomba nem kerül, készítői szándéka szerint kizárólag könyvtárokban, egyes műgyűjtő galériákban lesz fellelhető, illetve néhány hónapon belül interneten lesz ingyenesen megrendelhető - így bárki hozzájuthat majd.

És miért fontos ez? Mert ma már virágzó iparág lett a műtárgyhamisítás, és készülő vagy felújított hazai szálláshelyek, topéttermek esetében nem egyszer keresik meg az állítólagos szakértők a vendéglátósokat, szállodásokat - hogy a belső tereket értékes "műremekekkel" díszítsék. Aki pedig nem ért hozzá - megveszi búsás összegért azokat a műalkotásokat, amelyek valójában nem azok, mindössze ügyes hamisítványok.

Aki tehát a kiadvány internetes forgalomba kerüléséig is szeretné tudni, hogy áll a helyzet a hazai műtárgyhamisítás piacán, illetve szeretne utánanézni, hogy az általa megvett festmények szobrok, szőnyegek stb. valóban eredetiek-e vagy csupán ügyes hamisítványokat próbálnak rásózni  - érdemes néhány órát eltöltenie valamelyik könyvtár mélyén, vagy egy hazai galériába benyitnia, ahol végiglapozva a kiadványt rájöhet arra, mivel is diszíti valójában szálláshelyét, vendéglátóhelyét vagy éppen otthonát?