– Mit gondol, milyen eredményeket sikerült az elmúlt négy év alatt felmutatniuk?
– Legfontosabbnak azt tartom, hogy sikerült kitörnünk az elszigeteltségből, sikerült a szakmai és a hivatalos szervek előtt is ismertté válnunk. Egy szervezet, amelyről nem tud senki, aligha képes érdekérvényesítésre. Kialakítottunk egy jól működő kapcsolatrendszert a társszervezetekkel, mint a Magyar Szálloda Szövetség, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége és a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, tagjai vagyunk az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak, rendszeresen részt veszünk a Parlament Idegenforgalmi Bizottságának az ülésein, a Gazdasági Minisztérium rendezvényein, a szakmai konferenciákon. Ismertekké váltunk, és egyre inkább odafigyelnek a szakmai véleményünkre.
– Ez mit jelent a gyakorlatban?
– Az a tény, hogy felhívtuk magunkra a figyelmet, egyúttal ráébresztette az illetékeseket arra, milyen jelentős szerepe van az idegenvezetőknek a turizmus alakulásában, az országról a turistákban kialakult vélemény kialakításában. Hiszen, ha egy külföldi Magyarországra jön, és részt vesz valamilyen városnézésen vagy túrán, rengeteg adathoz, információhoz jut az idegenvezető révén, aki egyúttal befolyásolhatja további programokon való részvételében vagy akár abban, hogy legközelebb újból idelátogasson. Ezért az idegenforgalommal kapcsolatos legtöbb kérdésben a Gazdasági Minisztérium is kikéri a szövetség véleményét.
– Amit említett, hogy milyen szerepe van az idegenvezetőknek az országról kialakuló kép formálásában, rögtön elvezet a következő kérdéshez: miként tudják a szakmai színvonalat garantálni?
– Rendkívül komoly gondot jelent, egyúttal pedig tovább fokozza az idegenvezetők kiszolgáltatottságát a megfelelő szabályozás hiánya. Ellenőrzés és megfelelő súlyú szankciók nélkül nagyon nehéz küzdeni a jogosulatlan idegenvezetés ellen. Azt leszögezném, hogy a MISZ-nek – a néhány, turizmus iránt érdeklődő pártoló tag mellett – csak érvényes, a GM vagy elődje által kibocsátott idegenvezetői igazolvánnyal rendelkező, regisztrált idegenvezető lehet a tagja. De problémát jelent a képzés és továbbképzés körüli káosz is. Országosan áttekinthetetlen, senki nem tudja, hol és mennyi idegenvezetőt képeznek, ráadásul a képzés időtartama hat naptól két évig terjedhet.
– Vagyis?
– Vagyis nem tudunk színvonalat garantálni akkor, amikor a ráérő diáklány, hogy némi zsebpénzre tegyen szert, a rendes piaci ár negyedéért–feléért elvállal egy városnézést, az iroda pedig rábízza a munkát. Ilyesmi egyébként a legtöbb nyugati országban elképzelhetetlen. Az is elképesztő, hogy külföldi idegenvezetők önállóan dolgozhatnak Magyarországon, magyar idegenvezető nélkül. A MISZ viszont azt tudja garantálni, hogy tagjai kvalifikált, regisztrált idegenvezetők, szakemberek.
– Mit tudnak tenni például a jogosulatlan idegenvezetés ellen?
– A MISZ, mint érdekképviseleti szerv felhívta az illetékes hatóságok figyelmét erre az áldatlan helyzetre. Nemrég kaptuk meg dr. Katona Béla, a Parlament Idegenforgalmi Bizottsága elnökének segítségével több ország, például Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország erre vonatkozó szabályozását. Az anyagot átnézzük, feldolgozzuk és eljuttatjuk a GM-nek; talán alapja lehet a hazai szabályozásnak is.
– Jó a kapcsolatuk a minisztériummal?
– Kitűnő az együttműködés, különösen, mióta dr. Budai Zoltán lett a turisztikai helyettes államtitkár. Rendszeresek a személyes találkozók, konzultációk. A szakma elismertségének a növekedését az is mutatja, hogy egyik kolléganőnk, Lénárt Judit megkapta a Pro Turismo kitüntetést, amit dr. Matolcsy György gazdasági miniszter adott át neki és jelképesen egy kicsit valamennyiünknek, hiszen ez volt az első alkalom, hogy egy idegenvezető állami kitüntetést kapott. Bogdán Richárd
