A közelmúltban negyedik alkalommal szerveztek Tapolcán nemzetközi gyógyidegenforgalmi konferenciát. Mint azt köszöntőjében Ács János, a város polgármestere hangsúlyozta: a Balaton-régió rendkívül gazdag olyan természeti kincsekben, amelyek – a klimatikus viszonyokkal párosulva – megfelelő infrasturkturális háttérrel a rekreáció, az egészségturizmus széles körű és változatos lehetőségeit teremtik meg.
A hangulatos Balaton-felvidéken van termálvíz, gyógybarlang, tavasbarlang. A Káli- és a Tapolcai medencét romantikus várak övezik, de páratlan lehetőségek nyílnak itt a lovas-, a bor- és a vadászturizmusra is. A polgármester kiemelte, hogy a Széchenyi terv Tapolcával konkrétan is számol: az egészségturizmus alprogramban szerepel egy gyógyszálló felépítése a városban. Már kész a megállapodás a fejlesztésről egy magyar befektetői csoporttal, s a jövő év második felében kezdődhet a beruházása a 4,5-5 milliárd forintba kerülő.
A polgármesteri bevezetőt követően Lasztovicza Jenő, Tapolca és térsége országgyűlési képviselője, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke tartott előadást az egészségturizmus európai és hazai változásairól, illetve a jövőbeli kilátásokról. Elöljáróban utalt arra, miszerint egyre nagyobb az igény a fitnesz, wellness szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek iránt, s Magyarország is felismerte azt, hogy európai szintű szolgáltatóhelyeket kell létrehoznia. A legnagyobb kihasználtsága a gyógyszállodai szobáknak és a 4-5 csillagos szállodáknak van, s ez a vendégkör költ a legjobban. Utalt arra is, miszerint az idegenforgalomra (ezen belül a gyógyturizmusra) kiemelt figyelmet fordít a kormányzat. Lényeges, hogy a gyógy- és termálvizek nagy többsége vidéken található – tette hozzá – s az új beruházásokkal igen komoly vidékfejlesztő tényezővé is válik az idegenforgalom. Az eddig hátrányos helyzetű körzetekben, ahol ilyen kincs fellelhető, komoly tőkeinvesztícióval jelentős számú munkahelyet lehet teremteni.
Jövőre legalább 7-8 milliárd forint költségvetési támogatás jut a gyógyfürdőhelyekre.
A Balaton-parton több önkormányzat is foglalkozik az egészségturizmusban rejlő lehetőségekkel. További jelentősebb beruházásokat azokon a helyeken terveznek, ahol régi fürdőkultúra létezik, csak kissé amortizálódott már a környezet. Így például Sárváron komoly fejlesztéseket szeretne felvállalni az önkormányzat. Zalakaroson ugyancsak fontos a fürdő további fejlesztése. Hogy mely város és község kap állami támogatást, az attól függ, hogy mit tud mellé tenni az adott önkormányzat, s milyen lesz a befektetői tőke érdeklődése. Egy példa: Kiskőrösön is kiváló gyógyvíz van, amire most összejött a magántőke, ennélfogva már épül is egy gyönyörű gyógyszálló. Ugyanezt szeretnék megoldani Soltvadkert mellett is. Az államnak ilyenkor annyi a feladata, hogy a fürdőfejlesztést segítse, mert a szállodát felépíti majd a magántőke – hangsúlyozta Lasztovicza Jenő. Dr. Ruszinkó Ádám a Gazdasági Minisztérium képviseletében beszélt az egészségturizmus fejlesztéséről a Széchenyi terv tükrében. Ismertette a turizmusfejlesztés hat alprogramját, amelyek élén az egészségturizmus áll. A fő célok közt említette a magyar egészségturizmus minőségének nemzetközi színvonalúra emelését, a versenyképesség fokozását, a szezon megnyújtását, a turisztikai szerkezet decentralizálását, valamint a befektetések ösztönzését és munkahelyek teremtését. Az állami finanszírozás főbb szempontjai pedig: a termékek sokszínűsége az adott régión belül, a termékek komplexitása, a minőségre törekvés, a várhatóan jó bevételek, s megint csak a munkahelyteremtés.
Az állami pénzből elsősorban egy attraktív környezetet kell teremteni – vélekedett Ruszinkó Ádám –, illetőleg a turisztikai vonzerőt és infrastruktúrát szükséges fejleszteni, a hotelépítésre ugyanis van bőven jelentkező. Akik nagyobb szállodát „húznak fel”, azok 10-15 százalékos állami támogatásra számíthatnak, a kis- és középvállalkozók pedig az ideinél többet kapnak majd a Turisztikai Célelőirányzatból kis szállodák, panziók építésére. A konferencián előadást tartottak holland és finn turisztikai szakemberek is országuk gyógyidegenforgalmának helyzetéről, valamint a turizmus és a természetvédelem összefüggéseiről.
