– A többes biztosítási ügynöki tevékenységnek szigorúak a feltételei; az ötvenmilliós felelősségbiztosításra, illetve vagyoni biztosítékra gondolok.
– Az egyes ügynöknek nincs semmilyen feltétele, nem kell biztosítékot leraknia az irodának. Ez nem mosható össze a vagyoni biztosítékkal, amit a 213/1996. Kormányrendelet ír elő, a kettő nem függ össze egymással. Ha többes ügynök szeretne lenni egy utazási iroda, akkor egyrészt ötvenmillió forintos biztosítékot kell nyújtania, ami lehet egy biztosítás, vagy akár egy bankgarancia. Ami ennél sokkal fontosabb: egy, a tevékenységért felelős személyt kell főállásban alkalmazni, aki a biztosításban jártas, legalább három éves gyakorlattal, felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez a nehezebbik része a történetnek.
– Miért?
– Gondoljon bele, én vagyok, mondjuk a Piroska Tours, dolgozunk hárman az irodában, és három biztosítót szeretnénk a jövőben értékesíteni, tehát többes ügynök vagyok. Mit gondol, negyedikként még alkalmazok egy biztosítási szakembert is?
– Ez az utazóknak rossz, hisz többnyire egy ajánlatot fog kapni az irodáktól, nagy az árkülönbség a biztosítási díjtételek között, 130 forintért is lehet naponta biztosítást kapni, de hatszáz forintért is. Ha síelni megyek, és azt akarom, hogy baleset esetén helikopter szállítson el, akkor naponta minimum 250 forintot fizetek ki a biztosításért. Kínálatot csak a többes ügynök tudnak januártól nyújtani.
– Gyakorlatilag itt két jogszabály áll szemben egymással. A 213-as rendelet szerint kötelező a biztosítást ajánlani az utazási irodáknak. Ha az utas nem veszi igénybe, én azt javasoltam, tessék aláíratni egy cédulát, egy nyomtatványt, hogy ugyan az utazási iroda ajánlotta a biztosítás megkötését, a vevő azonban nem akarta megvenni. Magyarul az utaztatónak legyen egy papír a birtokában, hogy ő ajánlotta, de az utas nem akart biztosítást kötni. Most ebben az esetben mi fog történni? Bemegy az utas, én ajánlani szeretném a biztosítást, de azt fogom mondani, ja de én nem foglalkozom vele, tessék átmenni a szomszédba, ott majd megkötik. Elképzelhető, hogy nagyon sok iroda úgy dönt, hogy nem akar biztosítással foglalkozni. Akkor ki lesz a vesztes? Az utazó közönség, amelynek a biztosításra szüksége van. Jelenleg az a tapasztalatunk, hogy a tízmillió kiutazó közül hárommillió köt biztosítást. Jelenleg nyolcan vagyunk a piacon, akik utasbiztosítással foglalkozunk. Ha az utazási irodák egy részéből eltűnik a biztosítás értékesítése, akkor lehet, hogy ez még kevesebb lesz.
– Kiszámolták már pontosan, hogy egy utazási irodának mindez mennyi többletköltséget jelent?
– Egyszer a személyi alkalmazás, húszezer forintért biztos, hogy nem kap alkalmazottat, illetve a biztosíték, amit le kell tenni. Ha egyes ügynök marad, akkor semmilyen pluszköltséget nem jelentkezik.
– Az Atlasz Biztosítónál hány utazási iroda mondta eddig vissza az üzletet?
– Egyelőre egy sem, igazából csak most kezdenek ezzel a kérdéssel foglalkozni. Mi, biztosító társaságok bíztunk abban, hogy valamilyen törvényi megoldás, egy magyarázat születik arra vonatkozóan, hogy az utazási irodákra ez nem lesz érvényes. Sajnos ebbéli kísérleteink kudarcot vallottak. December elején ezért tájékoztattuk az irodákat, hogy mi változik.
– Felkészítették a biztosítók saját irodáikat arra, hogy a jövőben ott kössék a biztosítást?
– Nekünk nem az a célunk, hogy magunk kössük a biztosítást, az Atlasz mindent elkövet, hogy azt partnerei tegyék. Most december elejétől bevezettünk egy zöldszámot, ingyen el lehet érni társaságunk központját, megkérdezzük az utast, hová utazik, milyen biztosítást akar, hol lakik, és a velünk szerződött irodához irányítjuk. Nekünk különösen rosszul jött ki ez a jogszabály, mert mi nem kívánjuk azt, hogy hozzánk fáradjanak.
– Ez jelentheti azt, hogy többen fognak biztosítás nélkül utazni, illetve felemelik a biztosítás árát, mert a többletköltséget valakinek ki kell fizetnie?
– Erről még egyelőre nem volt szó.
– A MUISZ elnöke, Molnár Gabriella úgy véli, a törvény értelmetlen, mivel az utazási irodák tevékenységének csak tört részét adja a biztosítás. Az utazási irodáknak mi okoz nagyobb problémát, a szakemberek megszerzése vagy a többes ügynöki tevékenységhez szükséges ötvenmillió forintos biztosíték letétele?
– Az ötvenmillió forint biztosíték magasabb, mint a kiutaztatáshoz szükséges biztosíték, az ugyanis csak 35 millió. A biztosításkötésnek nincs kockázata, ezért ez érthetetlen. Nem létezik annyi szakképzett ügynök, amennyire a törvény betartásához szükség lenne. A biztosítások csekély száma miatt nem tudják az irodák őket megfizetni, hisz havonta ez minimum 150 ezer forint bérköltséget jelentene.
– Közben az utazók látják mindennek kárát, mert szűkül a kínálat.
– Lehet, hogy a Versenyhivatalhoz kellene fordulni. Ez a törvény sérti a Versenytörvényt, egyes biztosítók diszkriminálódhatnak, és örökre elveszíthetik az esélyt arra, hogy visszakerüljenek a piacra. Fekete Edit
