Az oszt­rák uta­zók ugyan­is ho­va­to­vább az uta­zás „kis vi­lág­baj­no­ka­i­nak” te­kint­he­tők. Éven­te a la­kos­ság 52 %-a uta­zik el (töb­ben több­ször is) fő­sza­bad­ság­ra és az uta­zók mint­egy két­har­ma­da kül­föl­di úticélt vá­laszt. Az oszt­rák uta­zók 150 mil­li­árd ATS-t köl­te­nek el kül­föl­di uta­zá­sa­ik al­kal­má­val – a bé­csi kincstár nagy bá­na­tá­ra. Hi­á­ba a 200 mil­li­árd ATS-t is meg­ha­la­dó be­vé­tel a kül­föl­di­ek auszt­ri­ai tar­tóz­ko­dá­sá­ból, ha az uta­zás­ra éhes pol­gá­rok en­nek há­rom­ne­gyed­ét rög­tön el is „ve­rik” kül­föld­ön. Az oszt­rá­kok lé­lek­szá­ma egy­ti­ze­de a nagy test­vér, Né­met­or­szág la­kos­sá­gá­nak, de az oszt­rák uta­zó faj­la­gos kül­föl­di köl­té­se szá­mí­tá­sok sze­rint ke­re­ken há­rom­szo­ro­sa a né­met uta­zó­é­nak. Így már az év­ez­red­for­du­lón a né­me­tek kül­föl­di uta­zá­si köl­té­sé­nek 30 %-át ter­me­lik kül­föl­di út­ja­ik so­rán az oszt­rá­kok, s ez ma­gya­ráz­za, mi­ért sza­po­ro­dik éven­te 2-3 újabb nem­ze­ti kép­vi­se­let­tel a Corps Touristique Vienne.

Ér­de­mes váz­la­to­san be­te­kin­te­ni az egyes or­szá­gok 2000. évi ered­mé­nye­i­be:

2000-ben Tö­rök­or­szág lett az oszt­rák uta­zók sláger-desztinációja. 310‑000 uta­zó­val ta­valy a ta­valy­előt­ti uta­zó­lét­szám két és fél­sze­re­se lá­to­ga­tott el Tö­rök­or­szág­ba.

A 2000. év má­sik nagy nyer­te­se Auszt­ri­á­ban Egyip­tom, hi­szen az 1999. évi 85‑460 oszt­rák uta­zó­val szem­ben 2000-ben fel­tét­le­nül száz­ezer fe­let­ti oszt­rák uta­zó­val szá­mol­nak.

Vis­­sza­ta­lál­tak az oszt­rák uta­zók Hor­vát­or­szág­ba is. A kis fi­ze­tő­ké­pes­sé­gű oszt­rák nya­ra­lók ha­gyo­má­nyos célor­szá­gában ugyan még min­dig nem ér­ték el a há­bo­rú előt­ti szin­tet, de ta­valy már is­mét 500‑000 fö­lé emel­ke­dett az auszt­ri­ai ven­dé­gek szá­ma – szem­ben az 1998. évi 353‑000 fő­vel.

Né­met­or­szág nem tud­ta be­vál­ta­ni a han­no­ve­ri EX­PO mi­att prog­nosz­ti­zált re­mé­nye­ket. Ta­valy oszt­rák uta­zók au­gusz­tu­sig ös­­sze­sen 1‑111‑282 éj­sza­kát töl­töt­tek el né­met ke­res­ke­del­mi szál­lás­he­lye­ken, alig töb­bet, mint 1999-ben (1‑047‑723).

Gö­rög­or­szág stag­nál, ta­valy­előtt és ta­valy is 615‑000 oszt­rák lá­to­ga­tót fo­gad­tak. Ők ezt az ered­ményt még­is si­ker­nek tart­ják, hi­szen Tö­rök­or­szág nagy­­­lép­té­kű elő­re­tö­ré­sé­vel tar­tot­ták meg 1999. évi po­zí­ci­ó­ju­kat.

Vár­ha­tó­an Olasz­or­szág is a ta­valy­előt­ti szin­ten, az­az kö­zel 2 mil­lió oszt­rák be­uta­zó tu­ris­tá­val tel­je­sít.

A nagy oszt­rák tu­ris­ta­fo­ga­dó or­szá­gok kö­zül ve­szít ta­valy­előt­ti po­zí­ci­ó­já­ból Fran­cia­or­szág (450‑000 oszt­rák uta­zó­val szem­ben csak 360‑000), Bel­gi­um és Tu­né­zia ( szep­tem­be­rig 118‑000 uta­zó­val szem­ben ta­valy csak 93‑000 fő).

Svájc több­éves csök­ke­nést kö­ve­tő­en új­ra nö­ve­kvő sze­re­pet ját­szik és a ta­valy­előt­ti 426‑000 oszt­rák ven­dég­éj­sza­ká­val szem­ben ta­valy már 470‑000 éj­sza­ká­ra szá­mí­ta­nak.

A ki­seb­bek kö­zül nö­vek­szik Cip­rus (31‑600 uta­zó­val szem­ben 38‑000), Ír­or­szág (25‑000 fő­vel szem­ben 28‑000 fő), Szlo­vé­nia (szep­tem­be­rig 318‑000 éj­sza­ká­val szem­ben 392‑000 oszt­rák ven­dég­éj­sza­ka).

Csök­ke­nés­ről szá­mol be Len­gyel­or­szág, Mál­ta, Por­tu­gá­lia és Ro­má­nia, a po­li­ti­kai hely­zet ki­éle­ző­dé­se mi­att drá­mai csök­ke­nés­ről Iz­ra­el.

Nos, eb­ben az erős me­zőny­ben Ma­gyar­or­szág 2000-ben je­len­tő­sen ja­ví­tot­ta po­zí­ci­ó­ját. 5,3 mil­lió oszt­rák be­uta­zó vár­ha­tó­an 680‑000 éj­sza­kát tölt el ke­res­ke­del­mi szál­lás­he­lye­in­ken a ta­valy­előt­ti 644‑000 éj­sza­ká­val szem­ben, jól­le­het to­vább­ra is foly­ta­tó­dik az oszt­rák pol­gá­rok ma­gyar­or­szá­gi má­sod­in­gat­lan-vá­sár­lá­sa, amely a ke­res­ke­del­mi szál­lás­he­lyi for­ga­lom­ból von ki oszt­rák ven­dég­éj­sza­ká­kat. 2000 vé­gén már 125‑000-re be­csül­he­tő a Ma­gyar­or­szá­gon má­sod­in­gat­lant sa­ját tu­laj­don­ként vagy tar­tós bér­let­ként tu­laj­don­ló oszt­rák ter­mé­sze­tes vagy jo­gi sze­mé­lyek szá­ma, és a trend a kö­vet­ke­ző idő­szak­ban is fenn­ma­rad.

El­ső­sor­ban az oszt­rák tú­ra­szer­ve­zők ál­tal szer­ve­zett beutazóturizmus fel­len­dü­lé­sé­nek kö­szön­he­tő, hogy az or­szá­gunk­ba be­uta­zó oszt­rák pol­gá­rok egy­re je­len­tő­sebb há­nya­dá­nak uta­zá­si cél­ja a be­vá­sár­lás­ról a tu­risz­ti­kai mo­ti­vá­ci­ó­ra vál­to­zott. Fel­len­dü­lő­ben van Ma­gyar­or­szág az oszt­rá­kok rö­vid uta­zá­sai te­kin­te­té­ben is. Egy 2000. har­ma­dik ne­gyed­évi fel­mé­rés sze­rint Ma­gyar­or­szág Né­met­or­szág és Olasz­or­szág után is­mét az oszt­rá­kok har­ma­dik leg­ked­vel­tebb rö­vid uta­zá­si cél­ja (ma­xi­mum há­rom éj­sza­kai tar­tóz­ko­dás­nál mi­nő­sí­tik az oszt­rá­kok rö­vid uta­zás­nak a tar­tóz­ko­dást) kö­zel tíz szá­za­lé­kos rész­arán­­nyal, és igen jól ál­lunk az oszt­rák üz­le­ti cé­lú uta­zá­sok rang­lis­tá­ján is a ha­to­dik he­lyünk­kel.