A korai kultúrák és az általuk követett vallások sok esetben miszti- kus, szakrális tulajdonsá- gokkal ruházzák fel a fü- gét. A boldogság, a béke és a jólét jelképe volt, amely a Károli-féle Bibliában hatvannyolc esetben kerül megemlí- tésre.
Az álalmafa magyarázata
Egyes vallási magyarázatok szerint a bűnbeesés fája sem alma, hanem füge volt, hiszen a Teremtés Könyve így fogal- maz: „Az asszony látta, hogy a fa élvez- hető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle. Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefale- veleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak.”
Fügeszüret? Majommal, mi mással?
A füge jelen van az iszlámban, a buddhiz- musban, a hindu mitológiában, a sumér, a görög és a római kultúrában. Utóbbi szerint Romulus és Remus, Róma meg- Vendég & Hotel alapítói egy fü- gefa alatt látták meg a napvi- lágot. A mediterrán éghajlat egyébként nem csak a gyümölcsfának kedvez, hi- szen terebélyes koronája, illetve annak vetett árnyéka miatt szívesen ültették a Földközi-tenger egész medencéjében. Bő termésmennyiségének köszönhető- en Észak-Afrikától Hispániáig sok he- lyen a népélelmezés alapvető eleme. Az egyiptomiak már a 12. dinasztia idején hatalmas területeken termesztettek fügét, amelyet egy leleményes kertész idomított majmokkal szüreteltetett le...
Mátyásék udvarában is ették
A római légiók ellátmányában ott szere- pelt az aszalt füge, és talán ezekkel a kato- nákkal érkezett Pannóniába a gyümölcs. Ekkoriban a birodalom területén már 29 fajta fügét tartottak számon, erről Plini- us számol be. Bár első magyar nyelvű írásos említése az 1395 körüli Besztercei Szójegyzékben található („fügènèc”), va- lószínű, hogy nagyobb mennyiségben talán Mátyás udvarában fogyasztot- ták, ahová Beatrix hozományaként érkezhetett a füge. Erre utal az elnevezése, hiszen az eredetileg „fige” névvel illetett gyümölcs neve a velencei–olasz eredetű „fighe” volt. Jelentős ültetvények először a török hódoltság idején voltak Magyarországon, ahol a megszállók által elhanya- golt és kipusztult szőlőskertek helyét népesítették be az osz- mánok az általuk igen kedvelt fügével, elsőképp éppen a budai Gellért- hegy déli oldalát.
Sokoldalú alapanyag
Fügéből készülhet lekvár, bor, felhasz- nálható süteményekhez. Jól alkalmaz- ható salátákhoz, sonkához, sajtokhoz és vadételekhez jól illik. Szakemberek fűszerként a rozmaringot, kakukkfüvet és balzsamecetet javasolják. Olaszország egyes területein a szárított fügét pörkölik, őrlik, és kávét főznek belőle.
