Bár a füge az egzotikus gyümölcsök közé tartozik, a magyar kertekben és asztalokon évszázadok óta ott szerepel. Keletről, Szíria, Izrael és Kis-Ázsia vidékéről érkezett európába, egyiptomi kereskedők közvetítésével jutott a hellén civilizációba. 

Az arab világ és az Egyesült Arab Emírségek egyik legkedveltebb turisztikai célpontja a lassan kozmopolita metropolisszá fejlődő Dubaj. A városállam irányítójának semmi sem drága, ha valamiben „leg”-gé válhat országa.

„Visszaemlékezünk a halakra, a melyeket ettünk Égyiptomban ingyen, az ugorkákra és dinnyékre, a párhagymákra, vereshagymákra és a foghagymákra. Most pedig a mi lelkünk eleped, mindennek híjával lévén; szemünk előtt nincs egyéb mint manna” (Mózes 4. könyve, 11 5-6)

Közép- és Dél-Európában őshonos növény a rukkola, amely a bibliai idők óta jelen van a konyhán. Magyarországon mégis csak a nagyon sokára lett teljes jogú tagja a hazai gasztronómia világának.

Február 27. és március 2. között, immáron 37. alkalommal nyitja meg kapuit a hazai turisztikai szakma seregszemléje, az Utazás kiállítás.

Azon kevés zöldségünk egyike, amelyet végre Európa adott a világ gasztronómiájának, és nem fordítva. A karalábé a káposztafélék nagy családjának tagja, kétezer éve már Plinius is írt róla.

Kínában már időszámításunk előtt több ezer évvel is ismerték és fogyasztották az egyik legsokoldalúbb fűszernövényt, a gyömbért. Őshazája India nyugati partvidéke, ahonnan sokfelé elterjedt: ma már a világon mindenütt használják, sokan gasztronómiai, mások gyógyászati célokra.

A magyarországi turizmus 2013-as összefoglalása volt a témája a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Turizmus Zrt. pénteki sajtótájékoztatójának.

Kis-Ázsiából az arrafelé kalandozó római légiósok hozták magukkal az öreg kontinensre az első szilvafákat. Nálunk pedig hamarosan olyan népszerűvé vált, hogy ma már minden negyedik magyar gyümölcsfán szilva terem. A tudósok szerint a ma ismert szilvafélék őse a kökény és a cseresznyeszilva, ezek keresztezésével jött létre a mai gyümölcs.

Megdőlni látszik egy sztereotípia, lassan aktualitását veszti a régebben szinte unalomig hallott vicckezdet: „Két orosz mozdonyvezető vodkát iszik az irkutszki pályaudvaron…” A statisztikák szerint ma már a kontinensnyi ország masinisztái is egyre kevesebb vodkát, és egyre több, ráadásul hazai gyártású sört isznak.

Azon ritka zöldség egyike, amely (végre) nem keletről, hanem nyugatról érkezett Európába, ahol rövid idő alatt sok helyütt meghonosodott és kedveltté vált. A tök a sarkvidékeket leszámítva ma már valamennyi kontinensen otthonosan érzi magát.

Egy esztendeje került Horváth Viktória a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkári posztjára, és az évfordulóval szinte egy időben készült el a következő tíz esztendő szakmai stratégiáját tartalmazó Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció. Ennek apropóján kérdeztük a szakpolitikust az ágazat aktuális kérdéseiről.

Az előkelő rómaiak konyháján nagy becsben tartották, majd több évszázadnyi méltatlan mellőzés után a Napkirály emelte be újra az arisztokrácia kedvelt csemegéi közé. Ám a mediterrán tájak követe, a gesztenye, végig megmaradt a szegények – olykor egyetlen – életmentő eledelének is.

A Magyar Turizmus Zrt. idén is nagyszabású vendégbarát akciót hirdetett a világnaphoz kapcsolódóan. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete az esemény központi témájaként a turizmus és a víz kapcsolatát jelölte meg.

Hivatalos neve köszméte, másutt pöszméte, de van, ahol tüskeszőlőnek, csipkeszőlőnek, piszkének vagy brüszkének hívják. Mi régóta egresként ismerjük. A legelsőként beérő kerti gyümölcs, és az a jó benne, ha itt az egres, akkor már biztos, hogy jön a nyár!

Eper vagy szamóca? Vagy lazac? Az itt a kérdés... Van aki így hívja, van aki úgy nevezi ezt a fantasztikus gyümölcsöt, amely szinte végigkíséri az emberiség gasztro-történetét, és gyakorlatilag földrajzi korlátok nélkül megtalálható minden mérsékelt klímájú földrészen.

Furcsa, már már bizarrnak mondható hír látott napvilágot nemrégen: a Törökbálint és Biatorbágy határában zátonyra futott TóPark ingatlanberuházás betoncsontvázában éttermekből álló vendéglátónegyedet alakítana ki a fejlesztés új projekt cége, így vészelve át a beruházás krízishelyzetét...

Ásós Géza 32 esztendős, nyílt tekintetű, jóbeszédű cigányember. Alig több mint egy évtizeddel ezelőtt egy sárga biciklivel és egy farmernadrággal költözött be újdonsült felesége családjához. Ma megbecsült vállalkozó, aki több vasat tart a tűzben. És ő a büszke tulajdonosa az ország első cigány éttermének…

A francia gasztronómia látogatott Budapestre, a Sofitel Budapest Chain Bridge éttermébe, ahol egy héten át a fiatal gall szakácsgeneráció kiváló képviselője, Grégory Alamercery hamisítatlan lyoni receptjeit kóstolhatták az ínyencek. A vendégszereplés közben készítettünk exkluzív interjút a Sofitel Lyon Bellcour szálloda kiválóságával.

Bár a görögdinnye az egyik legkedveltebb nyári gyümölcsünk, és azt hihetnénk, semmi meglepetést nem tartogat számunkra, sok izgalmas felfedezést tehetünk, ha kalandozunk egyet az ősi „görög-magyar” édesség történetében.

Az egyik legősibb, a világ minden táján kedvelt zöldségféle a cékla, amely nemcsak a gasztronómiában, hanem gyógyító hatásáról is ismert, és a természetes kozmetikai eljárások hívei is előszeretettel alkalmazzák.

Százhatvan vendég az asztalok körül, ráadásul naponta kétszer. Ez minden konyhafőnök álma, azonban valószínűleg minden konyha rémálma. Kilencven perc, mint egy futballmérkőzésen, és ahogy ott, itt sem lehet hibázni. Kiszállni sem lehet. Mert ez egy hajó…