Balogh Károly a Kossuth Rádió felkérésére 2014. április 10-én ismét részt vett az Ütköző című műsorban, melyben a meghívott szakemberek a turizmus elmúlt évekbeli teljesítményét, valamint a szükséges és lehetséges turizmusfejlesztési irányokat vitatták meg.
Az eredetileg Horváth Gergely MT Zrt. vezérigazgató helyettesnek szánt részvételi lehetőséggel visszamondás miatt Dr. Csizmadia László FATOSZ elnök élt.
"A KSH számai örvendetesek, de nagyon sok mindent eltakarnak." (Balogh Károly)
A beszélgetés a 2014. év publikus vendégforgalmi adatainak ismertetésével kezdődött, mellyel kapcsolatban a pozitív tendencia elismerése mellett Balogh Károly rámutatott a forgalomnövekedés ellentmondásaira és árnyoldalaira, hiszen a vendégkör átstrukturálódása mellett - a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elemzése alapján - az átlag szobaárral (55€) hazánk a 30 vizsgált európai ország közül továbbra is az utolsó előtti, 29. helyen áll.
Dr. Csizmadia László elmondása szerint a falusi turizmusban a pozitív adatok leginkább a belföldi turizmusban meghatározó szerepet játszó SZÉP Kártya használatára vezethetők vissza. Kiemelte a továbbiakban a belföldi üdülési lehetőségeket, hiszen pihenni, regenerálódni itthon, illetve a Kárpát-medencében szinte minden igényt kielégítve lehet. A FATOSZ törekvése az ott lakók körében mintegy „belföldi” turisztikai desztinációként divatba hozni a Kárpát-medencét.
"Nagyon rossz út lenne, ha azért jönne ide a külföldi, mert itt olcsóbb. Én egy nagyon drága Magyarországot szeretnék." (Balogh Károly)
Balogh Károly - megerősítve a SZÉP Kártya sikereit - felhívta arra a figyelmet, hogy a külföldi vendégforgalom 2/3-a Budapesten csapódik le. Fontos feladat elérni, hogy a turisták a magas színvonalú szolgáltatáskínálat, és ne az európai összehasonlításban alacsony árak miatt érkezzenek Magyarországra. A turizmusgazdaság teljesítményét nagyban meghatározza, hogy a turizmus fejlődése jórészt spontán folyamatok eredménye, nincs versenyképes rendszerbe foglalva.
Dr. Csizmadia László - megerősítve Balogh Károly szavait – beszámolt arról, hogy a falusi turizmusban 80-20%-os belföldi-külföldi vendégarány tapasztalható, és rámutatott a környező országok szerepének fontosságára, mondván, hogy mindenkor onnan várható a legtöbb turista, és ez már a falusi turizmusban is megfigyelhető. Megemlítette az Európai Calypso projektet, aminek kifejezetten az a célja, hogy a magyar-lengyel turizmust kölcsönösen fejlesszük.
Lehet-e Budapest kapu Magyarországra?
Balogh Károly szerint a magyar turizmust egyáltalán nem megoldás önmagában Budapestre építeni, illetve Budapest – és a Balaton – tekintetében továbbra is megválaszolatlan a kérdés, hogy egyáltalán ki ma a kompetens felelős legjelentősebb desztinációink turizmusáért. Amellett, hogy a Balaton mára szinte elvesztette külföldi vendégeit, örvendetes, hogy a belföldi vendégek kezdik újra felfedezni a régiót, melyben a tó körüli TDM-szervezetek, így az elsőként megalakult regionális TDM szervezet, a Balaton Turizmus Szövetség kiemelt szerepet játszanak.
Dr. Csizmadia László – egyetértve Balogh Károllyal – kiemelte többek között a turizmus gazdasági, közvetlenül mérhető hasznosságán túl az ágazat társadalmi értékét is. Ez különösen jellemző a falusi turizmus esetében, ahol nem annyira a bevételek nagysága a társadalmi érték, hanem inkább a tény, hogy a vidéki emberek megélhetési lehetőségei, helyben maradása, lokálpatriotizmusuk erősödhet. Azt is mondhatjuk, hogy a városi és a vidéki emberek újra egymásra találhatnak.
"Azért dolgozunk, hogy megközelítsük a hozzánk hasonló méretű és nyugat-európai országok turisztikai eredményeit." (Balogh Károly)
Balogh Károly a Kárpát-medencében való gondolkodásban rejlő potenciálon túl megerősítette, hogy Magyarország turisztikai lehetőségei rendkívüliek, és egyben szinte tökéletesen kihasználatlanok. A turizmus jogszabályi hátterének megteremtésével, a területekre lebontott kompetenciák letisztázásával és a hozzájuk rendelt források meghatározásával a turizmus szektor a mostaninál lényegesen jelentősebb nemzetgazdasági hatást érhetne el.
Emlékeztetőül: a foglalkoztatottak számát tekintve a turizmus jelentősen meghaladja a sokat emlegetett járműiparét, a GDP-hez való hozzájárulása, és egyedülállóan szerteágazó társadalmi-gazdasági hatásai jelenleg is ismertek, így a megfelelő feltételek megteremtésével a turizmus, vezető ágazat lehetne Magyarországon. A nemzetközi piacon jó esélyekkel indulhatna hazánk, ehhez azonban már rövidtávon sem kifizetődő stratégia az ’olcsójános’ szerepben való tetszelgés. A turisták szemében az alacsony árak helyett az egyediség vonzó, az egyediségünk-érdekességünk viszont egyelőre alig jelenik meg a termékfejlesztésben és a marketingben.
A szövetségi vezetők megfogalmazták a turizmusszabályozás erejéhez fűződő pozitív várakozásaikat. Fontos továbbá, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció elfogadása után a készülő turizmus törvényben a fogalmak és a feladatok is letisztázásra kerüljenek. A jövővel kapcsolatban reménykedésre adhat okot a turisztikai helyettes államtitkárság aktív működése, így az elkövetkező EU ciklus során – még ha 25 év késéssel is – megvalósulhat a turizmus életszerű szakigazgatatási szervezetének alulról történő kiépítése – amelyben a helyi, kistérségi, megyei és regionális szereplők egyaránt meghatározó szerepet játszanak. Divatos kifejezéssel élve megvalósulhat a turisztikai rendszerváltás.
"Ha meglesz minden folyamat felelőse, meglesz a megoldás is." (Balogh Károly)
A világörökségi helyszínekkel kapcsolatban Balogh Károly megjegyezte, hogy a lehetőségeink adottak, és ha meglesz minden szakterületeknek, turisztikai folyamatnak a szakmailag is kompetens, felelős gazdája a megfelelő forrásokkal, akkor az, magával hozza a megoldást is.
Dr. Csizmadia László kiemelte, hogy a világörökségeink, nemzeti parkjaink, emlékhelyeink, vallási és gasztronómiai rendezvényeink, fesztiváljaink, kreatív kulturális kínálatunk, folklór hagyományaink - s még folytathatnánk hosszan a sort - jó alapot biztosítanak a kulturális turizmus növekedéséhez, ami világszerte tapasztalható tendencia. Ebben a magyar vidéknek, falvaknak a jövőben még nagyobb szerepe lehet, amit a Szövetség igyekszik a www.falusiturizmus.hu és a videkjaro.hu honlapjaikon széles körben propagálni.
A teljes beszélgetés az alábbi linken hallgatható vissza:
Forrás: Turizmus Online
