Már 2018-ban az Erzsébetvárosban is megpróbálkoztak egy a turisztikai szektort drasztikusan befolyásolni próbáló korlátozás bevezetését célzó népszavazással, ott 16% részvétel mellett akarta a vendéglátó helyeket éjfélkor bezáratni a résztvevők 2/3-a, de mivel ez a kerületi lakosság csupán 10%- át tette ki, fel sem merült sem a sajtóban, sem a kerület vezetésében, hogy ez a tiltást szorgalmazó választói akarat lenne, sőt valójában azt bizonyította, hogy nincsen társadalmi nyomás a kérdésben,
lehet szakmai alapon kezelni az esetleges piaci működési anomáliákat.

Ez így is lett, az érintett szakmai szervezetek és lakói érdekvédők bevonásával született kerületi szabályozás, ami évek óta működik megfelelően.

Hasonló helyzet állt elő most Terézvárosban is: a rövidtávú lakáskiadás kapcsán a lakosság 90 százaléka nem támogatja a korlátozást. Ez azt mutatja, hogy a leginkább érintett, azaz a legtöbb Airbnb ingatlannal rendelkező kerület lakói szerint nincs égető probléma, és nincs társadalmi nyomás a szabályozás szigorítása érdekében.

A kérdés fontossága és gazdasági jelentősége

Két alapvető tényt is figyelembe kell venni a kérdés megítélésekor:

1. A turizmus teszi ki a magyar GDP 14%-át, amelynek 50%-a Budapesten realizálódik. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi turizmus a teljes magyar gazdaság 7%-át teszi ki.

2. A budapesti szálláshely-kapacitások több mint 50%-a rövidtávon kiadott lakásokból áll, a szállodai kapacitás a teljes kapacitás felét sem teszi ki.

Mindezek miatt felelőtlenség lenne a budapesti szálláshelykínálat 60%-t bármilyen átgondolatlan drasztikus beavatkozással veszélyeztetni, hiszen ez nem egy kerületi kérdés – ennek negatív GDP hatása jelentős, továbbá az ingatlanpiacra is olyan drasztikus negatív hatással és tömeges vagyonvesztéssel járhat, mely nem lehet senki érdeke, olvasható a közleményben.

Azaz a budapesti rövidtávú lakáskiadás kérdése turisztikai szakmai kérdés, melyet így is kell kezelni.

“Nem hentesre, hanem idegsebészre van szükség”, amihez előtte a helyzet alapos felmérése szükséges és egy szakmai grémium által összeállított precíz akció tervre lesz szükség, mielőtt bármilyen alapvető beavatkozás történik."

Javaslatok 

A MÉSZ javaslata az, hogy a Kormány szánjon egy évet a kérdés szakszerű szabályozására. Ezen időszak alatt egy szakmai csapat végezzen piaci felmérést, tanulmányozza a nemzetközi tapasztalatokat és legjobb gyakorlatokat, valamint egyeztessen a szakmai szervezetekkel.

Véleményük szerint ezen alapulva olyan szabályozást kell kidolgozni, amely iránymutató lehet európai szinten is. A szabályozásnak több szempontnak kell megfelelnie:

• Területi hatály: A szabályozásnak elsősorban Budapest belső kerületeire kell fókuszálnia, leginkább Pest belső kerületeire, illetve különösen a világörökségi területekre. Nem szükséges országos hatályú szabályozást bevezetni.

• Egyenlő versenyfeltételek: A szabályozásnak biztosítania kell az egységes közteherviselést és a versenysemlegességet.

• Befektetővédelem: Az elmúlt években rövidtávú lakáskiadás céljából történt beruházások gazdasági stabilitását meg kell őrizni, és nem szabad olyan szabályokat bevezetni, amelyek ellehetetlenítik a működésüket.

• Hatékony ellenőrzés: A kereskedelmi szálláshelyek ellenőrzésének rendszerét központi, professzionális megoldással kell megerősíteni, biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket.

És - átmeneti intézkedésként:

• 2025. január 1-től egy próbaév keretében ne lehessen új engedélyt kiadni rövidtávú lakáskiadásra Budapest világörökségi területein.

• 2025. január 1-től legyen egységes adózási rendszer, amely a szállodák adózási szabályaival azonos módon és mértékben érvényes a rövidtávú lakáskiadásra is.