A jelenleg hatemeletes, 138 szobás és négycsillagos szálloda a róla elnevezett közlekedési csomópontban, az Astoriánál, a Belváros szívében áll és történelmét tekintve Budapest ikonikus pontja. Enteriőrjében, utánozhatatlan hangulatában a 100 év alatti számos felújítás után is megőrizte egyediségét, különleges atmoszféráját.

Petőfi is ide járt

Története egy kovácsműhellyel indul. Unger Benedek kovácsmester törekvő ember volt, de a 19. század legelején még ő sem sejthette, milyen helyesen dönt, amikor a mai Kossuth utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapu szomszédságában megnyitotta műhelyét. Amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput, és a városfal egy részét, az így megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építettek, az Unger család is gyarapodni kezdett.

A mai szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó a pesti irodalmi élet egyik központjává vált, politikusok, művészek találkozóhelyévé. Állandó vendég volt Petőfi Sándor is, aki itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, melyről az Astoria falán ma is emléktábla tanúskodik.

A Zrínyi Kávéház lebontása után az Unger, Elek és Takács családok három telken álló szállót terveztettek, melyet az amerikai Waldorf Astoriát megjárt kiváló vendéglős, az építményt kibérlő Gellér Mihály tanácsát követve Astoriának neveztek el.

Régen is jól felszerelt szálloda volt

A Belváros szívében működő szálloda főbejárata a mai Kossuth Lajos utcára nyílt, mellette az étterem, a Magyar utcai bejáratnál pedig kávéház üzemelt, a háború ellenére nagy sikerrel. A kor minden vívmánya megtalálható volt a francia empire bútorokkal berendezett szállóban: felvonó és központi fűtés, zajmentes porelszívó rendszer és feltűnően sok fürdőszoba. Az Astoria a kényes ízlésű Krúdy Gyula igényeit is kielégítette, de hírességekben soha nem volt hiány a vendégkönyv lapjai szerint.

Az 1914-ben épült szállóban még kopásnak sem indultak a vastag, puha szőnyegek, amikor az őszirózsás forradalom napjaiban ide költözött a Magyar Nemzeti Tanács. Károlyi Mihály és Andrássy Katinka egy negyedik emeleti lakosztályban szállt meg, az irodák pedig az első emeletre kerültek.

A harmincas években egy időre megpihenhetett az épület és a benne dolgozók: elegáns bőrfotelek, tükrök, réz falikarok és ólomüveg ablakok kerültek az egyre elegánsabb szálló kávéházába és a hallba, a szobák falát értékes festmények borították.

Elfoglalták az épületet

1944 márciusában ért véget a szálloda addigi fénykora, amikor a Gestapo parancsnoksága elfoglalta az épületet. A pincében berendezett borozót fogdaként használták a németek. A főváros ostromakor huszonnégy belövés és két bombatalálat érte az épületet, és az 1956-os események is sebeket ejtettek rajta. A hatvanas években már ismét a város legelőkelőbb szállodája lett és új szárnnyal is bővült a Magyar utcai oldalon.

Megmaradt a békebeli hangulat

A mindig áhított hagyományt és klasszikus eleganciát sikerült átmenteni az utókor számára a legutóbbi, 2007-ben befejeződött nagyszabású házfelújítás során is. A berendezés és a műtárgyak elragadó tárháza a régi idők eleganciáját sugározza, miközben a mai technikai felszereltség minden komfortját ötvözve élvezhető az eredeti békebeli hangulat. A belváros nyüzsgő sűrűjében a város zajától hermetikusan elzárt, teljesen hangszigetelt, légkondicionált szobákban vezeték nélküli Internet szolgálja a vendégek kényelmét.

Falai között filmek is forogtak, az Astoriát szívesen választották és választják korabeli hangulatot felidéző filmek helyszínéül. Itt forgatták például a külföldiek közül a Csodálatos Júlia, a Perlasca, a magyar filmek közül A miniszter félrelép és a Rokonok egyes jeleneteit is.

Programokkal várják a vendégeket

A centenáriumi év során színes programok várják a vendégeket. Kiállítások, kulturális és gasztronómiai események, nyílt napok sora fűszerezi az ünnepi évet, felidézve az Astoria száz esztendejének jelentős eseményeit, és ajtót nyitva a következő száz évnek, a hagyományokból épülő megújulásnak.