Nehéz lenne jobb fekvésű szállodát találni a montreux-i Grand Hotel Suisse Majesticnél. A négycsillagos ház bejárata mindössze tíz méterre nyílik a helyi vasútállomás kijáratától, ennek ellenére ne gondoljunk zsúfolt városi hotelre: a Genf-tóra néző terasza és étterme fantasztikus, ilyen pazar kilátású, csendes helyen ritkán reggelizhet a vendég.
FOGADÁS PRÉMIUM MÓDRA
A luxus szülőhazájába érkezünk: a fürdőszobában toppiperecikkeket adnak, a lobbiban kávégép kikészítve – bárki használhatja, akinek épp kedve tartja. A háromnapos kirándulás minden pillanatát végigkíséri a prémiumérzés. Az érkezés estéjén olyan fogadásba csöppenek, amelynek a számlája csődbe vinne egy komplett magyar megyét. Két felszolgáló folyamatosan bontogatja az osztrigákat az egyik sarokban. Mellettük homár, egy szakács pedig óriási garnélarákokat oszt, vagy kérésre levág egy darabot a hatalmas sült polipból. Amott egy séf folyamatosan libamájat pirít, vele szemben rozéra sült báránybordát tesznek a tányérokra. Másutt egy különös szerkezettel sajtot olvasztanak a bélszínekre, és van fondüasztal is, elvégre Svájcban vagyunk…
SZTÁROK KEDVENC HELYE
Aki szállodában száll meg, kap egy kártyát is a szállodai szobakulcs mellé. Ez ingyenes utazási lehetőséget biztosít a térség tömegközlekedési eszközein – még a város fölémagasodó hegyre is felkapaszkodhatunk fogaskerekűvel, és ötvenszázalékos kedvezményt biztosít a környékbeli múzeumokba is. Nem csak nekem tetszik a táj: az egyik szomszéd településen töltötte életének utolsó huszonöt esztendejét Charlie Chaplin, Montreux pedig arról híres, hogy előszeretettel pihent itt Freddie Mercury, akire háromméteres szoborral emlékeznek a közel hat kilométer hosszú plázs legforgalmasabb pontján. És persze ne feledjük a világhírű dzsesszfesztivált sem.
KÍNAI BEUTAZÓDÖMPING
Az erős frank ellenére a szállodások Svájcban tavaly jó évet zártak, hiszen a külföldiek negyvenmillió vendégéjszakát töltöttek az országban, ez két és fél százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az európai beutazók száma óriásit, tizenkét százalékot zuhant, de ezt kompenzálta az ázsiai turisták érkezésének alakulása. Különösen a kínaiak özönlötték el Svájcot – nem csoda, hogy a környék világhírű hoteliskoláiban be- vezették egy új idegen nyelv, a mandarin tanítását.
SAJÁT BORUKAT ISSZÁK
A montreux-i plázs a béke szigete. Bármerre indulunk el a tóparton, világhírű látnivalóba botlunk. Nyugatra, Genf felé a világörökség részévé választott lavaux-i szőlődombokat találjuk, ahol a katonás rendben sorakozó tőkéken háromszoros hőhatás éri a jellemzően saszlatermést. A nap ugyanis visszatükröződik a tóban (alulról is érlelve a szemeket), a meredek dombokon épített kőfalak pedig éjszakára is betárazzák a meleget. Érdemes megkóstolni, mert elképesztően fnom a fehérboruk, amelyet a világ többi részén hiába keresünk – nincs miből exportálni, mert a svájciak isszák meg az összeset.
SMOKE ON THE WATER
A világ egyik leglátogatottabb múzeuma a közeli Olimpia Múzeum, amelyet nemrégiben töltöttek fel interaktív tartalommal. Ha kelet felé indulunk a szálláshelyről, mindössze félórányi kellemes séta után, gyakorlatilag a tóban találjuk Chillon kastélyát. Persze mehetünk hajóval is: ez napelemes, ezért halk a motorja. A nyolcszáz éves várat még a savoyai grófok építették, ez az egyik legrégebbi svájci műemlék. Svájcban járva nem lehet kihagyni a minden pillanatban szem előtt magasodó hegyeket, Montreux-ból alig fél óra alatt már az örök hó birodalmában lévő csúcsokon járhatunk. Aki nem szeret hegyet mászni, és sok pénze van, akár helikopterrel is feljuthat, hogy egy igluban költse el a vacsoráját. A „swissness”, vagyis a világhírű svájci vendéglátás a tradíció, a minőség és az elegancia jegyében kényezteti a vendéget. Tisztaság, jó levegő, ínyenceket is ámulatba ejtő gasztronómia és egy festői tó – nem véletlen, hogy a Deep Purple „Smoke on the water” című dala is itt született
