A repülőjáratok drasztikus csökkentésével a nemzetközi vasúti forgalom népszerűbb lett, mint valaha. A hálókocsik reneszánszát prognosztizálták a járvány elején, de a nappali utazást nem szorította háttérbe az éjszakai vonatozás.

TGV, az egyik nagy nyertes

A francia elnök, Emmanuel Macron személyesen jelentette be tavasszal, hogy tekintettel az Európa szerte tapasztalható jelenségre, hogy megnőtt a hálókocsikba jegyet váltók száma, visszaállítják az éjszakai vasúti közlekedést Párizs és Nizza között.

A nagy sebességű szuperexpresszek, a TGV-k szorították ki a forgalomból a hálókocsis vonatokat az elmúlt két évtizedben. A Párizs-Nizza vonalon csak a tengert elérve, Marseille főpályaudvaráig jár külön pályán a TGV. Korábban egy nap ráment, amire a fővárosból az Azúr-partra értek az utasok. Mára ez az idő négy órára rövidült.  Ezzel a sebességgel nem képesek versenyezni a hálókocsis, hagyományos éjszakai vonatok, így érthető, hogy nem találjuk a Párizs-Nizza éjszakai vonatot a menetrendben, amit a francia elnök oly lelkesen jelentett be tavasszal.

A spanyoloknál egy hibrid a sztár

A spanyol főváros, Madrid és a legnépszerűbb spanyol üdülőhely, Barcelona is elérhetővé vált a francia és a spanyol szuperexpresszek, a TGV és az AVE kombinációjával.

Az Ibériai-félszigetet a kétezres évekig egy hotelvonat, az Elipsos kötötte össze Európával. A párizsi Austerlitz és a Gare de Lyon pályaudvarról este 8 körül indultak a hálókocsis szerelvények, és körülbelül 12 óra elteltével, másnap reggel értek Barcelonába vagy Madridba.

A TGV/AVE fejlődésével mára felére rövidült a korábbi éjszakai vonatok menetideje, alig több mint 6 óra alatt lehet eljutni a nappal közlekedő szuperexpresszekkel Spanyolország két legnépszerűbb desztinációjára, ahonnan a további célállomások könnyen elérhetők a több mint kétszáz km/órával száguldó spanyol AVE-vonatokkal.

A svédek is léptek covid idején

A svéd kormány is bejelentést tett tavasszal, a járvány kezdetén. Fejleszteni ígérték Stockholm/Malmö indulással a Hamburg/Brüsszel érkezést.

A menetrendi keresőt böngészve nem látjuk megsokasodva a közvetlen járatok számát. Csak több átszállással lehet eljutni az európai nagyvárosokba Skandináviából, közveten éjszakai vonatot pedig a hétköznapokban nem közlekedtetnek. Így a svéd bejelentést sem követte maradéktalan megvalósítás. Közép-Európában igaz a mondás

Közép-Európa: a nyugati és a keleti sínek között nagy különbségek vannak

A Párizs-Berlin-Bécs-Budapest-Milánó-Zürich hatszögben minden nap számos éjszakai nemzetközi vonat viszi az utasokat átszállás nélkül.

A magyar fővárosból Zürich, München, Berlin és Bukarest irányokba vonatozhatunk hálókocsival hétköznapi rendszerességgel, nyaranta az adriai-partokhoz.

A svájci, ausztriai és németországi sínek lehetővé teszik a gyors tempót, a hálókocsis vonatok nem lassabbak a nappali nemzetközi gyorsvonatoknál, és ugyanaz az ülőhelyes kocsiosztály is igénybe vehető, mint a nappali járatokon. Ez a két tényező versenyképesen tartja a 4-6 személyes fekvőkabinos vagonok közlekedtetését is.

Nagy a különbség a tempóban Bukarest felé viszont bár közlekedik közvetlen hálókocsis vasúti járat a Keletiből, de a sínek rossz állapota miatt nagy a kontraszt a nyugat-európai sebességhez képest: több mint 16 óra szükséges ahhoz, hogy a szomszédos fővárosba, Bukarestbe érjünk. A járat működtetése stratégiai okokból azonban fontos, mert a légi közlekedés zavara esetén ez a legkönnyebb módja az autóval nem rendelkezőknek, hogy eljussanak a célhoz.

Ülésből fekhely

Németország, Franciaország, Svájc, Ausztria és Olaszország között a legélénkebb a hálókocsis vasúti közlekedés, szinte minden jelentősebb viszonylaton közvetlen járatok közlekednek. Az osztrák és a holland vonatokon számos ülőhelyes kocsiban úgy alakították ki a kupékat, hogy a székek egy könnyű mozdulattal alakíthatók fekhellyé.

Az ÖBB éjszakai vonatain a kupék többségében az ülőhelyek összehúzhatók ággyá, a holland vonatok némelyikén pedig C alakú ülések gördülnek nyugágyként az utasok alá éjszaka.

A szállodahajók vesztegzár alatt, a vonatok vígan robognak 

Az új koronavírus terjedése az egész világon megváltoztatta az utazási és az üdülési szokásokat. A tengerjáró szállodahajók közül többet vesztegzár alá helyeztek, ezzel egy időben növekedett meg a kereslet az Európán belül egyelőre csak a luxus kategóriájában és árfekvésében működtetett hotelvonatok.

A híres Orient Express több útvonalon közlekedik, olykor a Keletibe is befutnak a patinás kocsik. Egyre ritkábban látni a fényűző szerelvényeket Magyarországon, a legnépszerűbb vonalak a Párizs, Bécs, Velence állomások között több variációban közlekedtetett járatok. Akár másfél millió forint is lehet a jegy, ha a legszebb kocsikban utazunk, és ha az úgynevezett gyilkosos játékban is részt veszünk, természetesen Agatha Christie krimijét idézve. 

A teljes cikk elolvasható: itt.